Folia archeologica 11.

Éri István: Gótikus agyagnegatívok a nagyvázsonyi Kinizsi-várból

142 Éri István borítják. Amint az a szalagokon olvasható szövegrészekből, de magából az ábrázolásból is kivehető, a jelenetek tárgya: Krisztus háromszoros megkísértése a pusztában.

5 Legépebben, Krisztus és a sátán csaknem teljes alakjával a kísértés harmadik jelenete vehető ki, a negatív baloldalán. Mindkét alakot bő, hosszanti redőzésű, egyforma csuha borítja. Az ördögábrázolások jellegzetes középkori attribútumai közül hiányzik a kéz és a láb karomszerű jelzése, csak az arc s főleg az eltúlzott fülek és a szarvak teszik visszataszítóan torzzá a kísértő alakját. A sátán lefelé mutató mozdulata is jelzi, hogy hegycsúcson állanak. Közte és Krisztus alakja között induló mondatszalagon jellegzetes későgótikus betűkkel az alábbi szöveg olvasható: ÍjPC Ola fibiöa (bo is) caDes aöa (raveris me). A szöveg közepén hiányzó (s ezért zárójelbe tett) 4 betű az agyagba kevert s nyilván már a munka közben eltávolított nagyobb kvarcszem helyére került volna, vagy égetés közben pattanhatott le ez a rész. A befejező betűk már a szegély melletti szalagrészre kerültek, részben elmosódtak, ezért itt az sem vehető ki, hogyan rövidítették le az utolsóelőtti szót. A sátán szavai után folytatólagosan ezen a szélső szalagon következik Krisztus válaszának első fele, a fejtől kiindulva lefelé: baÖe safatta SCWfl (tum) esf Í№m M.- A kísértés második jelenete

6 már sokkal hiányosabb. (A töredék jobbszélén fent.) Csak a sátán alakjának fele, a „templom" érdekes részletei (fent szószékszerűen kiképezve, lent az első jelenet alakjaihoz igazítva), továbbá a mondatszalagok között egy város képe vehető ki. Az idetartozó mondatszalagon az ördög felszólítása olvasható: 5Í filiuá bei es miffe fe iteonsu (m). A válasz, Krisztus alakjával együtt nyilván a töredékkel átellenes felső cikkelybe eshetett. A negatív alsó felét viszont a kísértés első jelenete tölthette ki. A két alak a középpontban állhatott. Ezt mutatja a glóriás Krisztusfej részlete s mellette válaszának kezdőszava: а 1ШП szó. 2. Geometrikus és növény(?) díszes negatív töredéke. (XVII. t. 3—4.) Leltári száma: N. 57. 121. 3. A lelet 1957. június 24-én került elő, a Ny-i várárok feltöltődésének eltávolítása közben, kb. 2—3 m mélységből. Nagyjából félkör alakú, átmérője 61, magassága 41, vastagsága 12 mm.

7 Vörösre égett, finoman iszapolt agyagból készült. Hátlapja kissé domború, oldala egyenesen 5 Máté IV. 1—11. és Lukács IV. 1—13. — Az idevonatkozó szövegrész Máté evangéliuma szerint: „Tunc Jesus ductus est in desertum a Spiritu, ut tentaretur a diabolo. Et cum jejunasset quadraginta diebus, et quadraginta noctibus, postea esuriit. Et accedens tentator dixit ei: Si filius Dei es, die ut lapides isti panes fiant. Qui respondens dixit: Scriptum est: Non in solo pane vivit homo, sed in omni verbo, quod procedit de ore Dei. Tunc assumpsit eum diabolus in sanctam civitatem, et statuit eum super pinnaculum templi, et dixit ei: Si filius Dei es, mitte te deorsuni. Scriptum est enim: Quia angelis suis mandavit de te, et in manibus tollent te, ne forte offendas ad lapidem pedem tuum. Ait illi Jesus: Rursum scriptum est: Non tentabis Dominum Deum tuum. Iterum assumpsit eum diabolus in montem excelsum valde: et ostendit ei omnia régna mundi, et gloriam eorum, et dixit ei: Haec omnia tibi dabo, si cadens adoraveris me. Tunc dicit ei Jesus: Vade Satana: Scriptum est enim: Dominum Deum tuum adorabis et illi soli servies. Tunc reliquit eum diabolus: et ecce angeli accesserunt, et ministrabant ei." 6 Talán nem felesleges itt megemlíteni, hogy Lukács evangéliumában a templomjelenet az utolsó s az imént leírt a második. Azon a néhány középkori ábrázoláson, melyen mindhárom jelenet megtalálható, szintén a Lukács leírta sorrendet láthatjuk. A szöveg viszont Máté evangéliumából való, mivel ennek tömörsége a szűkreszabott helyen való idézéshez jobban megfelelt. 7 A negatív kiszerkeszthető körének átmérője 60 mm.