Folia archeologica 11.
Héjj Miklós: Gótikus faragványok a cseszneki várból
138 Héjj Miklós erőteljes vájat, mely csakis felvonóhíd befogadására szolgálhatott. De ezt igazolja a vájat 211 cm-es mérete is, mely egy kisebb felvonóhíd szélességének felelhet meg. A szemöldökkő csak a kaputorony külső síkjában kerülhetett elhelyezésre. Alatta foglalt helyet a kaputorony falvastagságában, a kapu általunk nem ismert, feltehetően díszesebben kialakított béllete, mely a két darabból álló szemöldökkövet alátámasztotta. A faragvány alsó részén található illesztési felület is erről tanúskodik. Az együttes művészi szempontból legjelentősebb darabjának, az oroszlánfejes faragványnak rendeltetésére nézve véleményem eltér a korábban kialakult felfogástól. 7 Szerintem ez a faragvány nem vízköpő, hanem a várkapu felvonóhíd szerkezetéhez tartozott: a hidat felhúzó lánc vagy kötél húzódott az oroszlán szájnyílásán keresztül. Ez a nyílás ugyanis feltűnően nagy. Az oroszlán alsó ajka is szokatlanul lefele billen, így a nyílás a faltól nem messze vezethette volna a vizet. Az ajkak csonkasága, a nyílásban megfigyelhető kopásnyomok mind mechanikus, feszítő igénybevétel mellett tanúskodnak. További bizonyíték az oroszlánfő bal oldalán, a sörény befejezetlensége, amely egyben azt is mutatja, hogy a kő a kapu jobb oldalán lehetett beépítve. Véleményem szerint ugyanis a sörény teljes kifaragását egy — a torony védőszerkezetéhez tartozó — erkélykonzol takarása tette szükségtelenné. Végezetül, ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy faragványaink egy szerkezeti rendszer részei, akkor a szemöldökkövön található erőteljes vájat is — amely egyedül csak a felvonóhíd befogadására szolgálhatott, — az oroszlánfő fentebb ismertetett rendeltetését igazolja. A feliratos építési tábla tanúsága szerint az építések 1424-ben fejeződtek be, és faragványaink is ekkor készültek. Ezt a stílus- és munkamódszerbeli hasonlóságokon kívül a címerábrázolások egyöntetűsége is alátámasztja. Az építkezéseket véleményem szerint csak a királyi műhely végezhette, amit az építési feliratban szereplő királynéven kívül a faragványok magas művészi értéke is igazol. A királyi műhely itteni működésében Gara Miklós nádori méltósága mellett a közvetlen rokoni kapcsolatok is szerepet játszhattak. Az oroszlánfő részformái, a fül alakja és a fürtök kialakítása több hasonlóságot mutat a visegrádi palotában feltárt Zsigmond-kori baldachinos kútház faragványaival. Az építési tábla hátoldalán található kapukeret lábazat több XV. század eleji, közvetlen egymást követő építési periódusról tanúskodik. A kérdést, hogy a felirat avagy a keretprofil készült-e hamarabb, eldöntik a tábla bal oldalán és felül megfigyelhető durva nagyolás- és hasítás-nyomok. Ezek szerint biztos, hogy a felirat készült később. Táblánk anyagát 1424-ben egy akkor már teljesen készre faragott — általunk jelenleg nem ismert okokból fel nem használt — kapukeretből hasították ki. Végezetül beszélnünk kell a kapuszemöldök címeres díszéről is. Ha az eredetileg egy kompozíciót képező két töredéket együtt vizsgáljuk, művészileg is bántóan hat a címerek elhelyezésében található aszimmetria. Mint már fentebb 7 Rómer F., A Bakony természetrajzi és régészeti vázlata. (Győr 1860) 104—105.
