Folia archeologica 11.

G. Sándor Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból

116 G. Sándor Mária Ismeretlen lelőhely : csontból faragott háromszögalakú szíjvég. A szíj felőli, nagyjából trapézalakú rész két szélén rovátkolás. A két átfúrt körből háromágba induló, stilizált virágdísz, a virágokat háromszögalakban elhelyezkedő pontok alkotják, szárai vésett vonalak. Hegyesedő végének szélei ívelten tagoltak, lapján egymást metsző vonalak. A szíjvégnek a szíjhoz csatlakozó végén két bevágás, két szélén szíjrögzítő vasszegecsek nyomával, a szíj befogadására lapjában egy darabon befűrészelt. Méretei : h: 67 mm, sz: 24 mm, v: 4 mm. (XI. t. 9.) A Magyar Nemzeti Múzeum anyagán kívül az ország területéről még több helyről ismerünk hasonló leleteket. Ezek mind középkori falusi, templomkörüli temetőkből kerültek elő. Az ásatok már korábban foglalkoztak e darabokkal. Bálint Alajos a kaszaperi és mezőkovácsházi,® ifj. Fehér Géza Mohács-cselepataki

7 templomkörüli temető közlése során megelégszik a tárgyak leírásával és a párhuzamok közlésével. Gerevich László, középkori csúti

8 ásatásának ismertetésében foglakozik az ottani temetőből előkerült veretek mintázatának elemzésével is. Egyszerű gótikus díszítésük alapján kapcsolatba hozza a kaszaperi, mezőkovácsházi csontosövekkel. A megfelelő műhelyek azonos gyakorlatára és állandó összeköttetésére következtet. Bárányné O. Magda

9 pedig a darabok műhelyek szerinti csoportosítását kísérli meg. Szabó Kálmán

1

0 Kecskemét környéki ásatásaiból előkerült hasonló tárgyak értelmezése során arra az eredményre jut, hogy ezek, a szerinte népiesebb, magyarosabb övek kapcsolatai Kelet-Turkesztánig és az Altáj vidékéig vezetnek. Szabó Kálmán egyáltalán a középkori övekben az ősi ázsiai és az európai keresztény kultúrának egymásra hatását látja. E gondolatokkal újabban Kralovánszky Alán

1

1 foglalkozott. Szerinte ezek — az egyszerű emberek hagyatékából ismeretes — övek avar övekkel tartanak formai és talán gondolati rokonságot. A kunok megjelenésének hatására a honfoglaláskori magyarság öveinek feléledését, Éri István

1

2 pedig a honfoglalás kori viselet továbbélését feltételezi, de az általuk is érintett csontosöveket határozottan a kunokkal nem hozzák kapcsolatba. Összegezve az eddigieket, a középkori csontosövekkel kapcsolatban kialakult véleményeket két csoportba oszthatjuk. A kutatók egyik része csupán a kor ízlésének megfelelő gótikus emlékeknek tekinti. A másik csoportja a leletanyag keleti kapcsolataival foglalkozik és általában a keleti viselettel kapcsolja össze. A két véleményből kiindulva szeretnénk e gondolatokat továbbfűzni és megkísérelni a kérdést egy lépéssel közelebb vinni a megoldáshoz. Tekintsük végig, hogy az ország mely területeiről ismerünk ilyen öveket és mit mondanak az egyes lelőhelyekre vonatkozó régészeti, történeti adatok. A lelőhelyek elterjedését lásd a 22. ábrán bemutatott térképen. ' Bálint A., Dolg. 14 (1938) 152—155.; Ua., Dolg. 15 (1939) 155. 7 Ifj. Fehér G., Arch. Ért. 82 (1955) 226. 8 Gerevich L., BpR 13 (1943) 141. 'Bárányné Ober schall M., i. m. 9. 1

0 S^abo К., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hist. 3. (Bp. 1938) 70—78. 1

1 Kralovánszky A., Arch. Ért. 82 (1955) 197—199. 1

2 Éri I., FA 8 (1956) 151.