Folia archeologica 10.

Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető

Az oroszvári bronzkori temető 51 táliumcsövek (VIII. t. 7, 10) az őskor más szakaszaiban is általános használatúak. A Maros-vidéki temetők mellékletanyagában,

5

8 a kisapostagi kultúra sírjaiban,

5

9 Gemeinlebarnban

6

0 tömegesen találunk ilyen leleteket. A bronzból készült „Noppenringek" az oroszvári sírok általános mellékletei (VIII. t. 4—6). Ezek elsősorban az aunjetitzi és a rokon műveltségekben gyakoriak. A gátai kultúra sírjainak majdnem elmaradhatatlan melléklete.

61 Figyelemre méltó két szokatlanul nagyméretű oroszvári darab (VIL t. 1—2). A nagyobb méretű bronztárgyak közül elsőként az egyszerű huzal-, vagy többmenetes bronzkarpereceket említhetjük az oroszvári temetőből (VII. t. 11—12). Ezek használata már a rézkortól kezdve általánosnak mondható. A kultúrán belül többmenetes karperecet Oggauból is ismerünk,

6

2 de szép számmal említhetnénk hasonló darabokat az aunjetitzi kultúra lelőhelyeiről,

63 a vatyai,

6

4 a perjámosi kultúrából,

6

5 stb. Előfordul a gátai kultúrán belül a visszapödrött végű nyakperec is. Az oroszvári darab (VII. t. 6) párhuzamait széles elterjedésű területről ismerjük. Megtalálták az aunjetitzi kultúra legtöbb lelőhelyén, gyakran kincsleletek tartozékaiként.

6

6 Az ékszertípus a Marosvidéki temetőkön keresztül,

6

7 egészen Kisázsiáig követhető vissza.

6

8 Az oroszvári temető két korongosfejű tűje a gátai kultúra jellemző tűformái közül való (VII. t. 8, 10). À díszített fejű példány (VII. t. 8) analóg darabjait más gátai kultúrás lelőhelyen is megtaláljuk, mint pl. Gátán.

6

9 A tűforma az egész aunjetitzi kultúrkörön belül gyakorinak mondható.

7

0 Keletebbre a kisapostagi temetőben is jelentkezik.

7

1 Különös figyelmet érdemel az oroszvári, kettőshuzalból készített aranykarika (VII. t. 3). Ezt az ékszertípust elsősorban a harangalakú edények kultúrájával rokon leletegyüttesekből ismerjük. Hasonló darabokat találtak a leopoldsdorfi,

7

2 az alsónémedi sírokban,

7

3 továbbá a Maros-vidék legrégibb temetőiben, az óbébai

7

4 és a pitvarosi temetőben.

7

5 Utolsóként egy átfúrt, korongalakú csüngődísz említhető az oroszvári temető ékszermellékletei közül (VIII. t. 8). A zöldes kőzetből készült ékszer 5

8 Foltiiiy I., i. h. XXI. t. 35, 55., XXIII. t. 42. 5

9 Mozsolics A., i. m. V. t. 49, 50., VI. t. 41—45. 8

0 Szombath., ]., i. m. VIII. t. 8., IX. t. 3. 8

1 Sőtér A., Arch. Ért. 19. 9. kép 1—4. 8

2 Pittioni, R., Beiträge. . . VIII. t. 3, 4. 8

3 Tihelka,, К. i. h. 19. kép 2; Hajek, L., Drobne pfispëvkv к poznáni únétická kultury. PA 44(1953) 201 skk. 3. kép 4—8, 10 stb. 6

4 Patay P., i. m. VIII. t. 9. 6

5 Banner ]., Dolg. 1931. X. t. 40. 8

8 Pittioni, R., Urgeschichte. . . 198. kép. 6' Banner J., Dolg. 1931. X. t. 44. 8

8 Hasonló példányt ismerünk pl. Byblosról. Schaeffer, C,, Stratigraphie comparée et chronologie de l'Asie occidentale. (London-Oxford 1948) XVI. t. 2. 6

S Sőtér A., Arch. Ért. 18. I. t. 13—

13b. '» Tihelka, К., i. h. 23. kép 1., 24. kép 1. 7

1 Mozsolics A., i. m. II. t. 28., V. t. 41. 7

2 Willvonseder, K., Gräber der älteren Bronzezeit von Leopoldsdorf, N.—Ö. Germania 31(1937) 88 skk. I. t. 1, 2, 9, 10. 7

3 Kalicz N., Arch. Ért. 84(1957) 125 skk. XXIII. t. 21. 7

4 Banner ]., Do'g. 1931. XI. t. 66. 7

5 Uo. 4*