Folia archeologica 10.

Roska Márton: A tordosi andesitfokos

A tordosi andesitfokos 39 akár pedig az ezzel szomszédos, vagy ennek művelődési érdekkörében fekvő területeken. Berciu D. az olténiai Suharu rézkori (Glina III.) telepéről kerek fokú példányt közöl,

2

7 a Vaskapu közeléből pedig egy ép példányt is bemutat.

28 Az észak-moldvai Frumusica Tripolje-jellegű festett kerámiás telepéről egy élrészt ismerünk.

2

9 Thessáliából Tsountas után egy kerek fokú ép példányt közöl Fuchs.

3

0 Bittel К. a kisázsiai Alisarról két élrészt mutat be.

3

1 A florenzi R. Museo Archeologico egy bekapó nyakú rokonpéldányt őriz, amely Görögországból került oda.

3

2 Trója II. rétegéből kerek fokrészt

3

3 és élrészeket

34 ismerünk. A makedoniai Hagios Mamas-on lelt fokos foka is kerek.

3

5 Fuchs szerint a görög földön lelt nyéllyukas fejszék, talán az egyetlen mylonasi példány kivételével, mind bronzkoriak. Görögország tiszta neolithikus kultúrái nem ismerik ezt a fegyvert. Északon (Makedonia, Thessalia) valószínűleg korábban lép fel, mint Közép-Görögországban és a Peloponnesoson, ahová Thessáliából került.

3

6 És itt fontosnak véljük kihangsúlyozni Erdélynek közvetítő szerepét a Balkán felé.

3

7 Erdély azonban a Kárpátmedencének csak egy nyersanyagban szerencsés tagja, akárcsak a Felvidék, vagy a Bánát egy része.

3

8 A szóban forgó tordosi fegyvertípusnak a Balkán felé való közvetítésében az egész Kárpátmedencének része volt.

3

9 Nem egyforma mértékben, mert a természettől nyersanyagban is megáldott részek az alkotás, a gyártás munkájában is bekapcsolódtak, tehát nemcsak közvetítettek, mint pl. az Alföld.

4

0 Nagy horderejű munka volna a különböző területeken lelt kőholmiknak az anyag szempontjából való alapos megvizsgálása, mert ez világot vetne a nyersanyag eredetére, művelődési kapcsolatokra, népi és művelődési hullámok keletkezésére s terjedési irányára is. 8

7 Arheologia preistorica a Olteniei. (Craiova 1939) 99. 108 kép. 2

8 Uo. 100. 109 kép. 2

8 Mätasä, С., FrumuÇica, village préhistorique à céramique peinte dans la Moldavie du nord, Roumaine. (Bucarest 1946) LXII. t. 4460. 8

0 Tsountas, Chr., Ai jipoiSTopy.« àxpoJtdUtç Дцпцкои xai SéSxXou (Athen 1908) XLI. t. 9.; Fuchs, S., Die griechischen Fundgruppen der früheren Bronzezeit und ihre auswärtigen Beziehungen. (Berlin 1937) XII. t. — Maga Tsountas is idegennek mondja ezt a fokostlpust görög földön. — Fuchs Aspenchiesból is közöl egy ép példányt: i. m. IX. t. 3

1 bittel, K., Prähistorische Forschung in Kleinasien. (Istanbul 1934) Istanbuler Forschungen 6. VIII. t. 7, 8. A 8. anyaga zöldkő. 3

2 Fuchs, S., i. m. XI. t. (lent) anyaga zöldkő. 3

3 Uo. X. t. 3

4 bittel. К., i. m. XVIII. t. 8, 10. Vö. a marschwitzi kultúra kísérő leleteiként szereplő fokosokkal. Bittel, K., i. m. 44. Vö. még a morvaországi jajspitzi testvérpéldánnyal. Palliardi, ]., i. h. 273. 30 kép. (fent jobbra). 3

6 Fuchs, S., i. m. 122. 3

4 Uo. 117—119. 3

7 Uo. 122. Vö. Pescheck, Ch., i. h. 3

8 Milleker В., Dél-Magyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből. I. (Temesvár 1897) 96. 19 kép alatt Rábéról mutat be egy ovális fokú fokostöredéket. 3

9 Banner ]., Arch. Ért. 44(1930) 224". 146 képen a Békés melletti povádi Kőrös-kanyarból közöl egy envhén domborodó fokú fokost. — Vö. még Banner ]., A kőkori élet Békés vármegyében. Ovulai Dolgozatok 4 (Gyula 1941) IX. t. 4

0 Az Alföld közvetítő szerepe mellett bizonyít az a gombos fokú fokos is, amelyet a szegedi múzeum Törökbecséről szerzett. Lsz. 1901. Tengelye meghajlik, éle azonban nem ugrik ki a fegyver testéből