Folia archeologica 10.

Roska Márton: A tordosi andesitfokos

36 Roska Márton foka ovális, a nyéllyuk táján arányosan kiduzzad.

3 Egy dél-oroszországi típusú példányt Äyräpää is közöl a Voronnez-kormányzóságból.

4 Ugyanabban a gyűjteményben I. 1378. lsz. alatt a Marostorda megyei Szentháromságról vagy Vajáról van egy testvérpéldány,

5 amelynek analógiáit Äyräpää után idézhetjük Kovaljsko-ról,

6 Kelet-Oroszországból,

7 a Poltavakormányzóságbeli Zovninról,

8 és a Krím félszigetről.

9 Anyaga szürkésbarna diorit, ami Erdélyben is szálban van meg. Az analógiák fenti felsorolásával egyáltalán nem azt akarjuk mondani, hogy az ilyen nyéllyukvégződés keletről, Oroszország felől jutott volna Erdélybe, mert pl. a sziléziai harci balták nyéllyukkezelésében is megtaláljuk ezt a duzzadást.

1

0 A schleswigholsteini egyes sírok mellékleteiként szereplő baltáknak is jellemzője ez a kétoldali kidudorodás.

1

1 Ezzel az adattal megjelöltük a forrást is, ahonnét ez a szerkezeti elem a Kárpátmedencébe, s így Erdélybe, valamint a Kárpátmedencével szomszédos területekre is eljutott.

1

2 Ez a kihangsúlyozott, félovális élképzés különösen jellemző a gombos fokú fokosok egy sorozatára, éspedig arra, amelyik még nem provinciai izálódott el annyira, hogy az éle egyszerűen ívelt lett anélkül, hogy ez az ívelés feltűnőbb módon érvényesülne. „A szamosújvári andesitfokos" c. tanulmányomban részletesen foglalkoztam mind a gombos fokú, mind pedig a kerek, vagy ovális fokú kőfokosokkal. Az utóbbiak között is akad olyan élképzésű, amelynek ívelt vonala hangsúlyozottabb, mint egy másik sorozaté, amelyikben ez az erősebb kihangsúlyozás nincsen meg. A gombos vagy gömbszelvényes fokú fokos északi típusú fegyver, hazáját Skandináviában kell keresnünk, ahonnét közvetlenül kapta Finnország s talán részben ennek közvetítésével Oroszország. Közvetlenül jut ÉKNémetországba s Oroszország innét is kaphatott hatásokat. Közép-Európa felé azonban ÉK-Németország volt a fő közvetítő. Szilézián, Cseh-Morvaországon át kapta Ausztria és a Kárpátmedence, Itáliába és részben a Balkán felé Ausztria közvetítésével jutott el.

1

3 3 Roska M., Erdély régészeti repertóriuma. (Kolozsvár 1942) 261. 91. sz. 1 Äyräpää, A., Uber die Stteitaxkulturen in Russland. ESA 8(19331 63. 59. kép. 6 R oska M., Repertórium... 266. 137 sz. • Äyräpää, A., i. h. 26. 12 kép. ' Uo. 14 kép. 8 Uo. 67. 66 kép. 8 Uo. 68. 70 kép. 1

0 Pescheck, Ch., Streitäxte aus Bulgarien. WPZ 28 (1941) 49—62. 1

1 Tode, A., Zur Entstehung der Germanen. Mannus 27(1935) 19—67. 1

2 Petersen, E., Der Einfluss der jütländischen Einzelgräberkultur auf die jüngeren Steinzeit Schlesiens. Festschrift H. Seger. Altschlesien 5(1934) 46—59, X—

XII. t. Két példányt közöl: egyet Carolalther Oberwald-ról, a másikat pedig a Lübeck melletti Pansdorf-ról. Jellemző kísérőjük a markolatos tűzkőtőrök és a bevölgyelt talpú tűzkőnyílhegyek. 1

3 A szlovákiaiakra v.ö. Eisner. J., Slovensko v praveku. (.Bratislava 1933) XII. t. 10, 12, 13.; a cseh-morvaországiakra Stocky, A., La Bohème préhist. I.: L'àse de Pierre. (Prague 1929) CVI. t. 20—22, LXXXI. t. 13—14. — Palliardi is odasorolja a sziléziai típusú, többlapúra csiszolt fokosokat. V.ö. Palliardi ]., Die Chronologie der jüngeren Steinzeit in Mähren. WPZ 1(1914) 22. 37 képen a morvaországi Hluboké Masuvky-n lelt zöld serpentinből készült példányt mutatja be: