Folia archeologica 10.
Korek József: A bükki kultúra települése a Hillebrand barlangban
A biikki kultúra települése a Hillebrand barlangban 25 és kiöntőcsöves formára rekonstruálható alakot Banner János a bükki kultúrával hozta kapcsolatba és a Körös-kultúra díszítésének prototípusát látta benne. 1 7 A nem túlságosan gyakori díszítő mód ismert még Megy aszóról, 18 ahol a lyuksoros edény felületét dísziti és amelyet jellegzetességei alapján Tompa a Bükk III-ba sorolt. A Herman Ottó barlang szórványos anyagában a zömében bükki jellegű anyag vonaldíszes töredékek társaságában került elő, míg Szakáiháton olyan tiszai kultúrába tartozó telepen, amelynek anyagában a vonaldíszes kerámiával együtt jelentkezik. Hasonló jelenség mutatkozik Lebőn is. 1 9 A közöletlen anyagból ismerjük Miskolc-Sajópartról, Hejőcsabáról és Miskolc-Repülőtérről. 2 0 Mindhárom helyen kevert jellegű anyag fordul elő, amelyben a vonaldíszes kerámia stílusjegyei igen kihangsúlyozottak. Tökéletes analógiáját a Tószeg-paládicsi telep anyagában is megtaláljuk, 21 a kifejezetten vonaldíszes kerámia telepén. A díszítési mód csökevényesedett mintáit lehet felfedezni a szintén soros elrendezésű háromszögű kimetszésekben, amely szintén kísérője a bükki művelődésbe tartozó anyagnak. 2 2 Elterjedési köre inkább az Alföld közép-tiszai szakaszára esik s nem kétséges, hogy a díszítő motívum alapja a Körös-kultúra, amelyre B. Kutzián Ida a kiöntőcsöves edényekkel kapcsolatban rámutatott, helyes kronológiai alapon. 2 3 A Körös-kultúra kapcsolatát már Patay is felvetette a bükki műveltséggel a korláti leletanyag kapcsán. 2 4 A körömcsípéses díszítési mód azonban nemcsak az alföldi területen található meg, hanem a vonaldíszes kerámia Ny-i területén, elsősorban a Duna mellett, mint azt már Tompa F. is felismerte és a vonaldíszes kerámiával hozta kapcsolatba. Ismerjük Budapestről, 2 5 amelyben a Körös-kultúra É felé való terjeszkedését látják, azonban ezekben a leletekben csakúgy mint győrvámtéri 2 6 lelőhely zselizi csoportba tartozó anyagán nem a Körös-kultúra É-i expanzióját látom, hanem a vonaldíszes kerámia lakosságát, amely az edényművesség gyakorlatában erős ösztönzést kapott. A vonaldíszes kerámia népe az Alföld É-i felén sűrű telepeken él, amit bizonyít az a több mint 100 lelőhely, amelyet a kutatás hiánya mellett is fel lehetett gyűjteni. Díszítő motívumai között több olyan sajátosság van, amely a Körös-kultúra stíluselemeit, illetőleg annak reminiszcenciáját mutatja és e kultúrának hatása nem vitatható olyan kerámián, amely a vonaldíszes alap1 7 Banner J.—Bálint A., Dolg. 11(1935) 79. 3. kép., 80. 1 8 Tompa F., 25 Jahre... X. t. 13. 1 9 Móra F. 1930—1931. évi ásatása, továbbá 1956. évi feltárás. Az anyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban van. L. Trogmayer O., A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1957. 19—57; Korek ]., Arch. Ért. 85 (1958) 132—155. 2 0 Valamennyi anyag felvéve a bükki kultúra leletanyaga, a Régészeti Füzetek Ser. II. 2. kötetében. Az elsőt a Történeti Múzeum őrzi, 3/1946, a másik kettőt a miskolci múzeum 53.110, 53.141. ltsz. alatt. 2 1 Szolnok Múzeum; közlése a Vonaldíszes kerámia kultúra alföldi elterjedése c. dolgozatban jelenik meg a szerzőtől. 2 2 Pl. Görömbölytapolca-Vizesbarlang, miskolci múzeum. Ltsz. 53.66, Tiszaroff, Magyar Nemzeti Múzeum-Történeti Múzeum 15/1947. 2 3 Kutzián I., Körös kultúra. (Bp. 1944) DissPann II. 23. 2 4 Patay P., Arch. Ért. 1941. 1—2. 2 5 Banner J., BpR 15(1950) 10.1. kép. Anyagot Tompa F. a vonaldíszes kerámiához osztotta be, lásd Tompa F., Budapest az őskorban. (Bp. 1943) KNy. 25—26. 2 6 Mithay S. ásatása Győri Xantus János Múzeum.