Folia archeologica 10.

Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)

Fényképészetünk első virágkora (1855—1885.) 217 Az utóbbiakon megjelenik Borsos festményeinek eleganciája, előkelő beállitása s társa sem marad el a fény jellemző erejének kiaknázásában. Érdemük, hogy a jó tradíciókat folytató utódokat neveltek. V. Koller Károly (1838—1889) 19 éves korában a bécsi főiskola festészeti előkészítő osztályát látogatta. Innen Glatz Tivadarhoz került Nagyszebenbe. Glatz ugyancsak Bécsben tanult Möszmer mellett. A szebeni főreáliskola alapításától 28 évig itt rajztanárkodott s mellette fotografált.

3

7 Koller 1861ben Besztercén ugyancsak rajztanári álláshoz jutva, mint fényképész is önállósította magát. Első nagy sikere a bécsi világkiállításra esik. Ezután került Borsos mellé. Harmincad utcai műteremháza, melyet soká emléktábla jelölt meg, előkelő vendégeket fogadott magába. Fényképein az akkori Magyarország gondtalan urainak magabiztos, dekoratív nyugalmú ábrázolásai jelentek meg. Műtermét, megtartva a patinás Koller nevet, asszisztensei Gálfy István és Forché Roman, majd az utóbbi évtizedekben Szenes Adolf vitték tovább.

38 Kozmata Ferenc 1863-ban Aradon nyitott először műtermet. Innen előbb Schäffer és Rétyhez, majd Doctor mellé került (XXXVI. t. 2.). A Sebestyén téri műtermében virágkorban 8—10 segéderőt is foglalkoztatott, frakkban, cilinderben fotografálta a fenséges uralkodó házhoz tartozó vendégeit, mégsem bírta sokáig az üzleti versenyt. Tönkremenve, 1911-ben szegényházban halt meg. Műteremvezetője Goszleth István Triestben aranyérmet kapva 1884-ben nyitotta meg híres műtermét. Ugyancsak Kozmatánál dolgozott Rónai Dénes, mai szakfényképészeink nesztora.

3

9 A főváros egyik legrégibb, 1842-ben alapított és leghíresebb atelierje az apáról fiúra szálló Strelisky műterem. Szolid munkával dolgozó, középipari vállalkozás, bár az alapítót, még inkább utódját Strelisky Sándort nagyobb ambíciók is hevítették. „Csárdás" című, Blaha Lujzával készült sokalakos kompozíciója a század végén a párizsi világkiállításon Grand Prixet kapott.

40 Mayer György 1856-ban kezdett fényképezni. Olcsó, de jó munkával dolgozó mesternek bizonyult és kiváló üzletembernek. Működését is a Mayer és Wilner kártyagyár tulajdonosaként kezdte. Pesten három fióküzlete is volt, azonkívül Grácban, Zágrábban és Belgrádban is tartott egy-egy filiálét.

4

1 Schrecker Ignác 1863-tól nyit üzletet, fénykorában 10 munkást foglalkoztatva.

4

2 Készített néhány történelmi érdekű gyűjteményt, mint a Bazár-album

4

3 és az Akadémia 50 éves megnyitására készített Akadémiai-album, amelynek képeit a Tigris fogadóban ki is állította.

4

4 A kiegyezés idején került forgalomba az 1865-ös országgyűlési emlékalbuma, amelyért Pro Uteris et artibus kitüntetést kapott.

4

4 3

7 -á-r (Korcsmáros N.) Glatz Tivadar. VU 21(1875) 596—97. 3

8 VU 20(1874) 317.: M. Fényképész 1(1939) 3 sz. 3

9 Hivatalos Jelentés. . . i. h.; Fképészett I.apok 1(1882) 160- 61.; Langer К., Fotó 1(1954) 6. 4

0 Repró, Kreilisheim Gy., i. m. 4

1 Hajnal Naptár. 35.; 'Nagy L., Tanulmányok Bp. Múltjából. 1(193?) 134—40. 4

2 Hivatalos Jelentés... i. h. 4

3 VU. 11(1864) 98. 4

4 VU 12(1865) 282.; Koszorú 3(1865) 359. 4

5 VU 12(1865^ 68., 14(1867) 9, és 15(1868) 264