Folia archeologica 10.

Temesváry Ferenc: Az Országos Történeti Múzeum két lakatos remeke

168 Temesváry Ferenc lyére vonatkoztatva. A koronát Mátyás király 1464. évben szerezte vissza III. Frigyes császártól, amelyet Visegrádon őriztetett. A másik lakatosipari termék a XVII. század remekei közé tartozik.

9 Származási helye egykori bejegyzések szerint Nagyszeben. Ez a példány az ún. tornyos lakat-típusokhoz sorolható, amelyek Magyarországon főleg a XVIII. században terjedtek el. A mozgó alkatrészeket hossznégyszögű hasábalakú ház fogja egybe, amelyből tagolt alappal emelkedik ki a lakattest mindkét oldalán a 38x41 mm méretű kocka alakú torony. Mindkét tornyon egy-egy 20 milliméter átmérőjű gomb ül. Ez a munka, ellentétben a másikkal, nemcsak egyszerűen a céhszervezetek valamelyikének kiváló terméke, hanem remekbe készített, csavarokkal összeszerelt darab, amelyhez hasonló példányt az egész lakatosipari gyűjteményben nem találtunk. A lakat háza 4—5 m/m vastag lemezből készült. Felületesen nézve egynéhány esetben hengerelt lemeznek tartották, de a lemeznek 5, illetőleg 7 m/m közötti változása határozottan mutatja, hogy kovácsolt. A tornyok — ezt már fentebb említettük, — tagolt alapon nyugszanak. Ennek a tagolásnak semmi jelentősége nincs a mozgó alkatrészek szempontjából, ez a sima lakatház díszítését kívánja szolgálni. A tornyok — a lakattesthez hasonlóan — összeforrasztott kovácsolt lemezekből állanak. Belül üresek, és így a mozgó alkatrészek részbeni befogadását biztosítják, és egyben a 17 mm-es lakatkengyelrúd tartópilléreit alkotják. Mindkét torony tetején vasgömb látható, közepükön kiemelkedő gyűrűkoszorúval. Ezek szerepéről a lakat mechanizmusának ismertetésénél emlékezünk meg. A lakatház mindkét oldalán hossznégyszögű hasábos 74—74 mm-es „kulcsház" emelkedik ki. Ezek a kiemelkedő részek egy-egy fülkét rejtenek magukban, amelyek közül az egyik egyúttal a kulcsnyílást is takarja. A fülkéken gombbal szerelt ajtó látható. Az egyik vasgomb hornyolt, míg a másik szemölcsös díszítésű. A lakat felnyitásához a hornyolt gomb elmozdítása válik szükségessé. A horonynak az alappal való párhuzamba állítása után a gombbal összedolgozott biztosító korong a lakat „kulcsházában", azaz a fülkében úgy fordul el, hogy a korongon képzett oldalhíjazás abba az irányba mutat, amely irányban a kis fülke körületén kívül egy nyílást is láthatunk. Ezután a bal torony tetején levő vasgombot kicsavarjuk, s ennek a meneten túl levő részét, amely hosszú elvékonyodó tüskébe fut, a fentebb említett kis nyílásba dugjuk. Ekkor a fülkén elhelyezett titkosretesz nyelvcsapját a nyelvcsap fészekből kimozdítottuk, s az ezzel egybeépített nyelvszár a biztosító korong szabályosan elhelyezkedő híjazásában hátramozdul. A felszabadított ajtó a feszítő rugók hatására kipattan, a kulcsnyílás feltárul és láthatóvá válik a kanyarékos (lóhere alakú) köldök (XXIV. t. 1.). Álakat másik oldalán ugyanilyen titkos retesz működik. A különbség csupán a két gombon elhelyezett horony, illetőleg szemölcs között van. Ez az ajtó azonban nem takar kulcsnyílást, csupán az avatatlan kezek félrevezetését célozza. Az előzőkben ismertetett lakat kulcsházával szemben ezen a darabon a kulcsház nemcsak forrasztott, hanem szegecselt is. A második ajtó feltárása után a kulcsnyílás helyett egy csavart találunk ott, amelynek eltávolítása a szerkezeti rendszer felszabadítását teszi lehetővé. 9 Ltsz. 1910./127.