Folia archeologica 10.

Dienes István: A honfoglaló magyarok fakengyele

A bonfoglaló magyarok fakengyele 135 behajtogatásra a kengyelszíj befűzésére szolgáló nyílás felett is, s befedték vele a szíjnyílás oldalait. Végül festéssel vagy faragással, illetve cifrázóvassal besütögetett mintákkal díszíthették is a fafelületeket. (A készítés feltételezett mozzanatait 27. ábránkon kísérjük végig.) Méri István figyelmeztetett rá, hogy milyen komoly mesterségbeli tudást és gyakorlatot igényelt ez a munka. A formának kiterített síkban való kimérése, a részleteknek különböző módon való kifaragása, majd hajlítása, összeerősítése próbára tehette készítőjének ügyességét. Figyelembe véve, hogy a lemez arányai bizonyos aszimmetriára való törekvést

6

2 is engednek feltételezni, elgondolhatjuk, milyen figyelmet, gondosságot kívánt egy-egy ilyen példány elkészítése. Ebben az esetben ugyanis az egyik szárat kurtábbra kellett szabni, tehát még nagyobb hozzáértés kellett mind megtervezéséhez, mind kivitelezéséhez. Talán valamelyik honfoglaló nyerges- vagy íjasmesterünk készítette, aki jól ismerte a famegmunkálás minden csínját-bínját, vagy olyan pásztorember, aki a fúrás-faragásban igen jártas volt. Tisztázzuk azonban, miért készítettek kengyelt fából vas helyett. Ennek magyarázatául két felfogással találkozunk. Az elsőt Schwarz pendíti meg idézett munkájában.

6

3 Szerinte a kirgiz fakengyeleknek a fémből valókkal szemben nagy előnye, hogy nem hűlnek le annyira télen, s ezért a lovas lábai kevesebbet szenvednek a hidegtől. Hasonlóan vélekedik Tagán Galimdsán.

6

4 Ö is a kirgizeket és baskírokat említi példaként, akik télen nemezzel vonják be fémkengyeleiket, vagy fakengyeleket szeretnek használni, amelyekben nem fázik úgy a láb. Való igaz, hogy a steppei kemény hidegekben kevéssé lehetett kellemes a fémkengyel érintése, 6

2 A vaskengyeleknél tapasztalható aszimmetriáraLór^;/» Gy. figyelmeztetett egyik munkájában: A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. (Kolozsvár 1943) 82—83. 6

3 Schwarz, F-. i- m. 111. 8

1 Tanán Galimdsán, i. h. 229. 27. ábra