Folia archeologica 9.

Fejős Imre : A magyar fényképezés kezdetei

250 Fejős Imre (talbotipia, kalotipia). Az üvegnegatívot Niépce de Saint Victor vezette be 1847-ben. Talbotipiával a külföldön is kevesen próbálkoztak. Nálunk egvediil Kramolin Alajos specializálta magát erre a módszerre. Kramolin Alajos leszármazottja Kramolin Vencelnek, aki bátyjával, Józseffel együtt neves festői a XVIII. századi Sziléziának és Csehországnak.

23 Atyját, Vincét már hazánkban találjuk, 1817-ben ő alapította a Krisztinavárosi gyógyszertárat. Alajos ugyancsak gyógyszerésznek készült, a pesti egyetemen 1832. április 17-én nyert gyógyszerészmesteri oklevelet. A fényképészetet Streliskytől tanulta, mégpedig úgylátszik nemcsak ő maga, hanem két fivére, Eduard és Antal is, akik közül az első mint fotográfus és arcképestő Bécsben dolgozott .

2

4 Kramolin Alajos 1847 nyarán gépével keleti útra indult. A következő évben ismét itthon találjuk, 1848. január 10-én Buda városától polgárjogot kapott és hamarosan az Attila utcában gyógyszertár nyitására nyert engedélyt. A szabadságharcban — önarcképének tanúsága szerint — nemzetőr volt. Talán ezért kellett elhagynia hazánkat s mint kívüle több más magyar, Bécsbe utazott, ahol fotografálásból tartotta el magát a Stadt Tuchlauben, 18. sz. alatti műtermében. Valószínűleg a kiegyezés körül tért haza, Budán halt meg 1892-ben, 82 éves korában.

2

5 Kramolint a korabeli tudósítások a negatív eljárás első felfedezőjének állítják. „Daguerre ezüstlemezeinek hűségével készülnek papíron a képek és még műértők szeme is nagyon hasonlónak találja azokat az acélmetszetekhez. Amikor az angol Talbotnak még sejtelme sem volt ezen találmány felől, Kramolin csaknem bevégezte már kísérleteit,"

2

6 Talbot 1841-ben hozta nyilvánosságra eljárását, öt évvel megelőzte a Kramolinról megjelent első tudósítást. Ezért ennek elsőbbségét ma már nehéz lenne vitatni, annyival inkább, mert semmit sem tudunk kísérleteinek egyes állomásairól. Tekintve, hogy részéről semmi anyagi érdek nem merült fel, sőt találmányával nem is akart a nyilvánosság elé lépni, mereven nem utasíthatjuk el azt a feltevést, hogy módszerét az angol feltalálótól függetlenül dolgozta ki. Fennmaradt felvételei bizonyítják a kramolinotipia kiválóságát:. Képein visszafejlődés egyáltalán nem mutatkozik, lágy gazdag tónusukkal tárgyukat megkapóan tükröztetik. Arcmásainak jó a beállítása, nincsenek híján a jellemző erőnek sem. Egy bohèmes iróniájú önarcképe megérteti, hogyan jutott alakja Krúdy Gyula írásaiba. Képein kihozott mindent, amit a múltszázad közepének elképzelhetetlenül primitív technikájával csak elérni lehetett: Kramolin Alajosban köszönthetjük első művész-fényképezőnket. (XLV. t. 1—2.) Ugyancsak Budán kezdte 1846—47 körül fényírói működését Heller József vésnök és Góla Ádám viaszvirág-készítő. A művirág a múlt század első felében 2

3 Thieme, U.—

Becker, F., Künstler Lexikon. XXI. (Leipzig 1927) 420—421. ; Schmall L., Adatok Budapest történetéhez. II. (Bp. 1899) 168—170, 310. ; A továbbiakban Kramolin A. életét oldalági leszármazottja dr. Kramolin Gyula igazgató főorvos birtokában levő okiratok és családi feljegyzések után vázoljuk. Az ő szívességéből használhattuk Kramolin A. műveit is. Támogatásáért ezúton is köszönetet mondunk. 2

4 Firtinger K., i. m. 104. ; Kramolin Eduard rokoni kapcsolatait K. Vencellel és Józseffel a Thieme-Becker nem ismeri. 2

5 Der Spiegel 1847. júni. 26. 814. 1848. febr. 16. 56; gyászjelentés. 2

6 Honderű. 1847. febr. 2. 101. ; Der Spiegel 1847. jan. 27. 128.