Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

Császárkori halomsiros temetkezés Iváncon 6? zású hólyagosan fújt kékeszöld üveg. Mag. : 12 cm, szá. : 12 cm, tá. : 4 cm. A halom közepetáján találták a DK-i szelvényben a K-i tengelytől D-re 70 cm-re, a D-i tengelytől K-re 1.2 m-re, 2 m mélyen, vagyis a talajszinten. 2. Üvegkorsó töredékei (1(5. ábra 4, IX. t. 2). Egyfülű, hasábos, (majdnem kockaalakú) testű, befelé hajlított szélű, vízszintes peremű, hengeres nyaka kissé bemélyed a vállba, mely ívelten megy át a testbe. Homorodó talpán három kidomborodó koncentrikus kör. A vállra támaszkodó ötosztatú széles fül hajlítgatva tapad a nyakhoz. Vékonyfalú, kékesfehér. Mag. : 13 cm, szá. : 4.2 cm, tá, : (5.8 cm. Az üvegurna mellett találták a K-i tengelytől 90 cm, a D-i tengelytől 1.(5 m távolságban. 3. Agvagtál (16. ábra 1, X. t. 3). Szögben törő profilú, perem felé ívesen kihajló fallal, elég magas talpgyűrűvel. Szürke, csillámosanyagú, sima bevonása lekopott, Mag. : 4.5 cm, szá. : 13.8 cm, tá. : 5 cm. A 2. sz. üvegkorsó mellett állott, a K-i tengelytől 1.6 m távolságra. 4. Agyagtányér. (16. ábra 2, X. t. 2.) Rézsutosfalú, kissé befeléhajló szélű, sárgásbarna csillámos, barnásvörös festése kívül-belül lekopott. A tányér egészen feketére füstölődött. Mag. : 3.4 cm, szá, : 13.6 cm, tá. : 9.2 cm. Az 1—3. sz. edények mellett találták, a K-i tengelytől 1 m, a D-i tengelytől 1.9 m távolságra, 5. Marcus Aurelius középbronza, a 2. és 4. sz. edénvek között feküdt. Elveszett. Fettich jelentése szerint Coh. III

2 393. Av. : AVRELIVS CAESAR A VG PII F COS Rv. : IVVEXTAS (i. u. 140—143). A hét halomból aránylag kevés leletanyagunk van, s ezek is igen töredékesen maradtak fenn. A cserépanyag egy része eredetileg sem tartozott ép edényhez, mert a tumulus temetkezéseknél előfordul, hogy csak cserepeket szórnak a sírba.

7 Az ép, vagy összeállítható agyagedényeink közül jellegzetes a Noricum-pannoniai határszélen lévő tumulusok anyagában általános háromlábú tál. Ennek több változata ismeretes az I. és II. századból.

8 A 2. sz. halom 2. sz. háromlábú tálja ritkábban használt, nagyjából félgömb alakú formájú, párhuzamai az I. század végére és főleg all. század első felébe tartozó környezetben jelennek meg.

9 A 2. sz. halom, 1. sz. váza alakú edénye már nem 7 Uo. 117.; Mühlhoffer, Fr., Das vor-und frühgeschichtliche Hügelgräberfeld bei Weiden am See in Burgenland. Sitzungsberichte der Antrh. Ges. in Wien. 1926—27. 8 Schörgendorfer, A., Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer. (Brünn, München, Wien 1942) 135., VIII—

X. t. ; Bónis É., A császárkori edényművesség termékei Pannoniában. Diss. Pann. II. 20. 24., XXIV. t. 9 Au am Krackíng, I—II. sz. fordulója: Schörgendorfer, .4., i. m. X. t. 146. ; Caspart, ./., MAG 68 (1938) 130, VI. t. 37. ; Bonis É., i. m. XXIV. t. 13. : Albersdorf St. Paul, Kärnten, II. század : Schörgendorfer, ,4., i. m. 74. X. t. 145. ; II. századi félgömbtestű, kisperemű, háromlábú tálak : Schörgendorfer, A., i. m. 136. X. t. 144. 1 0. ábra 194. hege K°ó

n