Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

Keleti típusú bronzkori balták 59 Az egyélű nyéllyukas, különböző típusú baltaformák idekerülésük módját illetőleg számos lehetőség áll fenn. Minket elsősorban a migráció és a keres­kedelem érdekel. Több szempont figyelembevételével úgy látszik, hogy az első balta­lípusok,így a nyélcsöves és a bányabükki, főként kisebb fokú migrációk révén jutottak el hozzánk. Ezt alátámasztják az embertani adatok, azok a koponya­típusok, amelyek az oroszvári és a hainburg-teichtali korai bronzkori teme­tőkben az europoszirid formakört képviselik. Ezek az elemek Nemeskéri János megállapítása szerint a Kaukázus vidékéig követhetők. 10 0 Ezt az összefüggést erősíti a hainburg-teichtali temető egyik sírjának ezüst, illetőleg elektron hajfonat karikája is, melyek feltétlenül ugyancsak a Kaukázus területéről szármáznak. 10 1 Mivel ezek a kaukázusi elemek bizonyos fokig már beleolvadnak a temető anyagába, feltételezhető, hogy már rövid idővel a temető kezdete előtt megérkeztek területünkre. Feltételezhető, hogy a tárgyalt balták prototípusait a fentiekkel vala­milyen módon kapcsolatban lévő, kaukázusvidéki ethnikum juttatta el a Kárpátmedence területére. Itt megemlíthetjük az okkersírok problémáját. Sajnos, magyarországi előfordulásaira nézve ismereteink elég hiányosak, csupán Debrecen vidékéről ismerünk néhány ilyen melléklet nélküli okker­sírt. 10 2 Ezek főleg a Kaukázusban és a környékén gyakoriak, mellékleteik kö­zött a halántékkarikák mellett a nyéllyukas balták is előfordulnak. (Abadzekh­skaya). Ismertek ezek Erdélyben, és kelet Szlovákiában is. Egyenlőre, a meg­felelő bizonyító anyag hiányában csupán hipotézisként tarthatjuk fenn azt az elgondolást, hogy a legkorábbi nyéllyukas baltáink, vagy legalább egy részük az okkersírok ethnikumával kapcsolható össze. A migráció útján történő származtatást egyébb indokok is alátámasztják. Bökönyi Sándor már a tószegi rétegek alsó szintjétől kimutatta a domesztikált ló jelenlétét. Ez a lóíájta szerinte a steppei variánst képviseli a fenti lelő­helyen. 10 3 Feltehetőleg ezeket a már háziasított állatokat is egy ilyen, való­színűleg Déloroszország felől beáramló kisebb népcsoport hozhatta magával. A bronzkor további szakaszaiban tovább kísérhetjük ugyan az ilyen jellegű embertani típusokat (Nagyhalompuszta), viszont egyéb jelenségek összetalálkozása alapján arra lehet következtetni, hogy a délorosz területekkel továbbra is fennálló kapcsolataink már inkább kereskedelmi jellegűek. Ezt igazolja a steppei és a mykénei típusok szoros összefonódása, az erdélyi eredetű arany Mykénében, magyarországi bronzkori formák (korongos végű csákányok) steppei előfordulása stb. Valószínűleg az erdélyi arany teremti meg elsősorban a környező, de a jelek szerint a távolabbi vidékekkel való erősebb kereskedelmi kapcsolatok lehetőségét, amely kereskedelmi kapcsolatok, ha kisebb mértékben is, már igen régi múltra tekinthettek vissza. Feltehetőleg mind Mvkéné, mind a Kaukázus vidéke aranynyersanyag szükségletének jó részét fedezhette az erdélyi aranylelőhelyekről. Viszont ugyanakkor ismerve a steppevidék és Mykéné kapcsolatát is, nem kelt meglepetést a különböző eredetű típusok 10 0 Nemeskéri János szíves közlése. 10 1 Beninger , E., Das frühbronzezeitliche Reihen Gräberfeld bei Hainburg — Teichtal. MAG 60(1930) 75—90, 17, 18 kép. 10 2 Banner J., Dolg. 3(1927) 27. 10 3 Bökönyi S., Acta Arch. Hung. 2(1952) 102.

Next

/
Thumbnails
Contents