Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

Keleti típusú bronzkori balták 55 A nyélcsöves típusokra nézve a mi területünkön kiindulópontnak nyugodtan vehetjük a cucuténi telepről, а В rétegből származó példányt. Ugyanezt a periódust képviselheti a Darabaniból, ugyancsak festett kerámiás telep felső szintjéből előkerült balta, Mellékleteik alapján jól keltezhetek a szacsherii temetkezések. Az ezekben előforduló mankósfejű tűk Kisázsiában a középső Ugarit 2. periódusa idején élnek, amely a 2000 és 1800 közötti időszaknak felel meg.

8

1 A stublói leletben jelentkező archaikus sumér jellegű anyag ugyancsak korai időre keltezi a baltatípust, miként ezt Childe is hangsúlyozta.

82 A leletet publikáló Antoniewitz a bronzkor legkorábbi szakaszába helyezi, amely szerinte megfelel a 2000—1700-ig terjedő időszaknak.

8

3 Kisázsiában a harmadik évezred végétől jelentkeznek az európai példányokhoz már egészen közelálló darabok. A szíriai Til-Barsibból, sírokból kerültek elő ilyen balták. A sírokban lévő egyéb mellékletek megegyeznek a környező lelőhelyek, így Karkemish, Kl-Hammam stb. leletanyagával, amelyek kora a régibb-Ugarit 3. periódusának vége és a középső 1. periódusának eleje, tehát a 2200—2000-ig terjedő időszak.

8

4 Ha összevetjük a megemlített kronológiai vonatkozásokat, akkor a nyélcsöves baltatípus európai megjelenése számára egy egészen szűk határok közé szorítható periódust kapunk. A harmadik és a második évezred fordulója idején, a Kaukázus vidékén ennél még valamivel korábban, a maikopi kultúra idején lép fel először ez a baltaforma. Az ezredfordulón már megérkezik a Kárpátok területére. Ez megfelel E. Düllo keltezésének is.

8

5 A típus életkorának alsó határára vonatkozólag is van néhány közelebbi adatunk. A kaukázusi Esery lelőhely Trialétivel egyidős, s így az innen származó balta 1550 és 1400 közötti időre keltezhető.

8

6 Hasonlóképpen eléri a második évezred közepét néhány phaskaui példány is.

8

7 A már említett kömlödi leletben a nyélcsöves balták mellett már korai jellegű karélyos nyéllyukvégződésű darabokat is találunk, amiből arra következtethetünk, hogy bizonyos ideig még együtt él az új típusokkal is. Ezt igazolja a korosi lelet baltája, amely lelet Mozsolics Amália keltezése szerint a magyarországi bronzkor derekára tehető. Feltételezhető, hogy a tárgyalt baltatípus Magyarországon még a bronzkort közvetlenül megelőző időhen jelent meg először, viszont csak a magyarországi bronzkor első periódusa idején válhat általános használatúvá, amikor már tömegesen készítették a keleti prototípusok nyomán ezeket a példányokat, melyek gyakran jelentkeznek raktárleletekben. De használatuk átnyúlik a második periódus idejére is, amikor fellépnek az első karélyos nyéllyukú balták, melyek egyúttal jelzik a nyélcsövesek általános használatának a végét, viszont szórványosan valamivel tovább is élhetnek a nyélcsövesek. Az egyélű nyéllyukas, keletinek nevezett baltaforma másik alaptípusát, 8

1 Schaeffer, C., i. m. 516—517. 8

2 Childe, G., Eurasian Shafthole Axes. ESA 9(1935) 163. 8

3 Antoniewicz, V., i. h. 146. 8

4 Schaeffer, C., i. m. 81—84, 82 kép 16, 19, 21. 8

5 Düllo, E., i. h. 164. 8

6 Schaeffer, С., i. m. 513. 8

7 Krupnov, E., Materiali po arelieologii Szevernoj Osszetii do kobanszkovo période. MIA 23(1951) 46, 9 kép 12, 13.