Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

50 Végezetül kell megemlítenünk A. Benesová cikkét, amely a közelmúltban jelent meg. Hasonló problémákat taglal, s az általa közölt Brno-liseni lelet kronológiai szempontból jelentős.

1

2 Az említett szerzők által képviselt elméletek feltétlenül figyelmet érdemelnek. Mielőtt azonban a problémák részletesebb taglalására térnénk, le kell szögeznünk, hogy az egyélű nyéllyukas baltaforma prototípusa Mezopotámiából származik, hozzánk közvetve, feltételezhetőleg Déloroszországon keresztül jutott el és nem a helyi kőformákat utánozva alakult ki. Tehát problémát elsősorban idekeriilésük módja, útvonala, továbbfejlődésük és kronoógiai helyzetük jelent. Mindenekelőtt a két alaptípust, a nyélcsövest és a bányabükkit kell közelebbről megvizsgálnunk. Mindkettő időben a legkorábbi fázist képviseli hazánk területén. A nyélcsöves típus legkorábbi előfordulására Mezopotámiából van adatunk. A nagy fejedelmi temetkezések, így pl. az uri temető sírjai szép számmal szolgáltatják a bronz, olykor arany vagy elektron példányokat még a negyedik évezredből. Ezek formája még eléggé archaikus jellegű, élük erősen ívelt, nyélcsövük alul meredeken levágott.

1

3 Az európai példányokhoz sokkal közelebb állnak időben és formában egyaránt a lurisztáni darabok, melyek a típus továbbfejlődését mutatják.

1

4 Igen gyakori ez a továbbfejlődött változat a Kaukázus vidékén. Ismerjük többek között Abadzekhskayaból a Kozhokho folyó mellől okkersíros temetkezésből,

1

5 és Nyugat-Grúziából Szacsheriből (Sachkhéré), ugyancsak sírból.

1

6 Hasonló példányt közölnek Eseryből.

1

7 Egészen archaikus jellegű raktárlelet származik Volhyniából Stubloról. A lelet két baltája közül az egyik, továbbá hajfonatkarikák mutatnak ősi sumér formára.

18 A magyarországiak, így pl. az óbudai példány igen jó analógiája két galíciai darab. Az egyik Sloboda-Rungurskából,

1

9 a másik Komarowból való.

2

0 Kronológiai szempontból rendkívül fontos két rézpéldány. Az egyik a cucuténi telepről származik. Bár ennek a fokfelőli része töredékes, típusbeli hovatartozása kétségtelen.

2

1 A másik példány Darabaniban, ugyancsak a cucuténi kultúra telepén került elő.

2

2 1

2 Benesová, A., Nález mëdënych prëdmëtu na Starych Zámcich v Brnë-Lisni. Pamatky 47(1956) 236—244. 1

3 Wooley, L., Ur Excavations. II. The Royal Cemetery. (New York 1939) CLV. t. 1

4 Przeworski, J., Luristan Bronzes in the Collection of Mr Frank Saverv, Britisch Consul General at Warsaw. Archaeologia 88(1938) 229—269. LXXII. t. 1

5 Tallgren, A., Sur les monuments mégalithiques du Caucase occidental. ESA 9(1934) 18. 18 kép. 1

6 Kuftin, В., К voproszu о rannih sztadijah bronzovoj kulturi na territorii Gruzii. KSz 8(1940) 5—35. 1 kép. ; Schaeffer, C., Stratigraphie comparée et chronologie de l'Asie occidentale. (London, Oxford 1948) 516—517. 293 kép 1—4. 1

7 Uo. 513, 294 kép 2. 1

8 Antoniewicz, V., Der in Stublo in Wolhynien aufgefundene Bronzeschatz. ESA 4(1930) 135—148. 1, 2, 13 kép. 1

9 Much, M., Die Kupferzeit in Europa. (Jena 1893) 46. 41 kép. 2

0 Uo. 45. 40 kép. 2

1 Schmidt

, H., Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen 1909/10 in Cueuteni bei Jassy (Rumänien) ZfE 43(1911) 594, 601. 15 kép. 2

2 Berciu, D., Die Kupferaxt von Darabani, Bez. Hotin (Bessarabien) WPZ 29(1942) 51—52, 54. 1 kép.