Folia archeologica 9.

Németh Endre : A Történeti Múzeum Központi Régészeti Könyvtárának öt esztendeje

A Történeti Múzeum Régészeti Könyvtára 275 tály voll, és mint ilyen együtt gyűjtötte az osztály munkájához szükséges segédkönyvtári anyagot. Az első fennmaradt könyvkatalógusa 1850. évi keltezésű. A két kötegben tartott kéziratos katalógus gondos munkáról tanúskodik. 431 mű pontos címleírását adja, külön lapra véve minden egyes művet.

1

0 Habár a felsorolt munkák javarésze ma már inkább csak tudománytörténeti szempontból jöhet figyelembe, Hampel talán túlszigorúan itél, amikor így ír róluk : „.. .a tisztviselőknek tudományos munkásságuknál mindössze néhány ósdi munkából álló, mintegy kétszáz kötetre terjedő segédkönyvtáruk volt."

1

1 Hampel József szerint leginkább Pulszky Ferenc érdeméből keletkezett az osztály szakkönyvtára, aki hivatalbalépése után

1

2. Bergmann brandenburgi tanár archeológiai könyvgyűjteményének megvásárlásával vetette meg ennek az alapját és állandó évi javadalmat biztosított a könyvtár további fejlesztésére. A hetvenes években az egykori Fejérváry-Pulszky könyvtár régészeti könyveivel gazdagodott az Erem és Régiségtár. A századforduló idején 1901. év végén a könyvtár 10 744 kötetet tartalmazott.

1

3 Eszerint a megelőző harminc év folyamán évenként mintegy háromszáz művel gyarapították az állományt. Hampel József működése a Nemzeti Múzeumban a régészeli könyvtár tekintetében is nagyjelentőségű volt. Beszámolójában, amely a Múzeum százéves fennállása alkalmából kiadott emlékkönyvben jelent meg, külön figyelmet szentel az Érem- és Régiségtár szakkönyvtárának fejlődésére.

14 Működésének ideje alatt számos jelentős munka — különösen őskori és népvándorláskori vonatkozású — került a könyvtárba. Amíg az Archaeológiai Értesítő szerkesztője volt, a folyóirat csere és bírálati anyaga bizonyára a Múzeum könyvtárát gyarapította. Különösen a gazdag folyóirat anyag tanúsítja gondoskodását, amelynek sorozatait — a fennmaradt monográfiákkal egyetemben — ízléses félbőrkötésben hagyta ránk. A könyvtár fejlődését szinte kettétörte az első világháború. A rendszeres gyűjtés megakadt, a folyóiratok és sorozatos kiadványok kimaradtak és ezeknek a pótlása később sem következett be. 1915-ben indult meg a könyvek és folyóiratok szabályszerű leltárbavétele. Tíz éven keresztül közös leltárkönyvbe történik a bejegyzés, 1926-tól kezdve a Régészeti osztály külön leltárkönyvet indít. A Központi Könyvtár létesítéséig az osztályok leltár1

0 „A régiségosztályi könyvek czímtára 1850. I." és címzésnélküli második téka. Az első tékában 335 mű katalóguslapja van 12 szakcsoportba szétosztva (régészet 158, vegyes (történelem, ehronológia, genealógia, theológiastb.) 39., szobrok, oszlopok, kövek, épületek s romok leírásai 32., mythológia 41., régi földirat 16., természeti és nemzeti jog 1 1., utazások 2., metrológia 5., gyűjtemények leírásai 16., fegyverismeret 2., gemmograpliia 6., czimertan s pecsét tudomány 7 lap). A második téka 96 lapja szakok szerint a következőképpen oszlik meg : érmészet 43., régészet 28., múzeum 1., czimertan 4., drágakövek, ötvösség 4., építészet 1., festészet 2., művészettörténet 7., mythológia 1., szobrászat 3., vegyes 2. A könyvek megjelenési ideje 1534—1869-ig terjed. Ezek közül valók a Központi Régészeti Könyvtár előtermének kiállítási szekrényeiben elhelyezett művészi kötésű könyvek. 1

1 A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene (Bp. 1902) 84. 1

2 Pulszky Ferenc 1869. március 4-én lett a Nemzeti Múzeum igazgatója. 1

3 A Magyar Nemzeti Múzeum múltja . . . 85. 1

4 Uo. 87. Hampel fényképet is közöl ugyanitt : ,, Az. érem és régiségosztály szakkönyvtári terme és irodája 1901-ik évi állapota szerint.'" 18*