Folia archeologica 9.

Németh Endre : A Történeti Múzeum Központi Régészeti Könyvtárának öt esztendeje

274 Németh Endre az országos múzeumok könyvtárai szolgáltatják a szakirodalmat mint a szakágazat legnagyobb gyűjteményei és hazai alapkönyvtárai. Régészeti könyvgyűjteményeink múltjára tekintve — mielőtt a Nemzeti Múzeumra térnénk — említsük meg az Aquincumi Múzeum könyvtárát, amelyben jelentősebb anyag gyűlt egybe. A két világháború között az Aquincumi Könyvtár korszerű és igen jól felhasználható irodalmat gyűjtött össze a provinciális régészetre vonatkozóan.

6 Ugyancsak tekintélyesebb számú régészeti és numizmatikai munka gyűjtőhelyévé vált a budapesti Tudományegyetem hosszú múltra visszatekintő Érem- és Régiségtani Intézete.

7 1946—1952. között itt talált elhelyezést a háborús sérülést szenvedett Aquincumi Múzeum könyvtára is. Az így megerősüdött gyűjtemény volt az első kísérlet az egységes régészeti könyvtár megvalósításáért folytatott törekvés során.

8 Amikor a Történeti Múzeum keretében megalakult a Központi Régészeti Könyvtár, indulása idején az Aquincumi Múzeum könyv és folyóiratanyagát is magához vette. A Történeti Múzeum könyvtárának kialakulása és fejlődése eltér a többi országos múzeumétól. Az utóbbiak, amint önállóakká váltak, általában közös múzeumi könyvtárt létesítettek és azt egységesen fejlesztették. Ez a körülmény elősegítette azt. hogy a múzeum könyvtára fokozatos fejlődés útján a megfelelő tudományág alapkönyvtárává is váljék, amint az a legtöbb esetben be is következett.

9 Ezzel szemben a Történeti Múzeum a Központi Régészeti Könyvtár megalapításáig nélkülözte a tudományos munka alátámasztásához szinte elengedhetetlenül szükséges egységes könyvtári szervezetet. Kgyes táraiban, később osztályaiban, különböző könyvgyűjtemények voltak, amelyek egymástól meglehetősen függetlenül működtek és elég szűk keretek között gyarapodtak. A külön múzeumi könyvtár kifejlődését befolyásolta az is, hogy az épületben levő Széchényi Könyvtár, mint nemzeti könyvmúzeum, sok régészeti vonatkozású hazai kiadványt is tartalmaz, amelyhez a múzeumi kutatók helyben hozzá tudtak jutni. A Történeti Múzeumot alkotó tárak, osztályok a fejlődés folyamán, szervezeti szempontból, az egymáshoz kapcsolódás és a széttagolás változó képét mutatják. Az Érem és Régiségtár — amely Halitzky Antal vezetése alatt 1814-ben alakult meg — hosszú ideig önállóan szervezett egységes oszGermaniselie Kommission 75 ООО, nürnbergi Germanisches National-Museum 255 ООО, Iparművészeti Múzeum 30 000, Szépművészeti Múzeum 36 ООО, Történeti Múzeum (az Aquincumi Könyvtárral együtt) 52 000, Néprajzi Múzeum 60 000, Természettudományi Múzeum 285 000. L. The World of Learning, 746. ; Jbuch der deutschen Bibliotheken (Wiesbaden 1955) 63, 149, 158.; Varjas В., Le développement des bibliothèques hongroises (Bp. 1956 ) 45—46. 6 Némi fényt vet állományára a könyvalakban megjelent aquincumi bibliográfia, amely azokat a múzeumi könyvtárakat is feltünteti, ahol a felsorolt művek megtalálhatók. L. Kelényi B. 0.—Szász В., Aquincum irodalma (Bp. 1939). A bibliográfia 113 oldal terjedelmű. 7 1777-ben alapították. Első vezetője Schömvisner István volt. Szentpéter)/ /., A Bölcsészettudományi kar története (Bp. 1935) 297. 8 Alföldi A., Arch. Ért. 1946—1948. 442—444. 9 Varjas В., i. in. Bibliothèques des musées. 45—46.