Folia archeologica 9.
Mihalik Sándor : Bakonybéli kőedénygyártási próbálkozások
Bakonybéli kőedénygyártás 267 ken oly magasra emelkedik, hogy híre eljut az ország távoleső helyeire is, mindenüvé, ahol a magyar kerámiai ipar jövőjén, fellendítésén, biztosításán fáradoznak. Vándor keramikusoktól értesül erről Martiny Sámuel is, aki előzőleg a hollóházai kerámiai gyárnak volt az igazgatója, most pedig 1855. augusztus 1-én a Breczenheim Ferdinánd herceg halálával elárvult, Telkibányán működő regéczi porcellánt gyártó üzem művezetője. Megtudja, hogy a bakonybéli kőedénygyártást ugyanaz a Gerlieze irányítja, aki a keze alatt éppen akkor dolgozott Hollóházán, amikor még ő is ott volt. Tájékozódni szeretne, mert úgy értesül, hogy Bakonybélen nagy gyár építését tervezik, ha annak vezetőjéül alkalmas szakembert sikerül nyerni. Martiny, többek között visszaemlékezve arra is, hogy az egri érsekség a tulajdonában levő bélapátfalvai gyár nem régen történt modernizálásakor milyen megértéssel és áldozatokkal támogatta egy magyar kerámiai gyár korszerűsítését, hasonló nagyvonalúságot tételez fel a bakonybéli apát részéről is ; 1855. december ltí-án levelet ír az apátnak, 2 4 amelyben kifejti készségét, hogy hajlandó Pannonhegy Apátságát egy olly ujj hasznothajtó gyönggyel feldíszíteni, amilyen „lionnunkban még nem létezik" s kéri egyúttal ennek a létesítendő gyárnak a maga részére biztosítandó „vezényletét" : „Telki Bányáról Nagyságos és Fő Tisztelendő Sárkány Miklós Sz. Mór vért. rendű Bakonybéli Apát Úrnak a Cs. K. Ferencz Jósef rend Vitézének sat sat alázatos tisztelettel Pesten Zircen át Bakonybélbe. Fő Tisztelendő Apát Úr, Nagyságos Uram ! Vándor Gyárosok tudósítottak, hogy Bakonybélbe új edény gyár keletkezik, s hogy hozzá Gerlieze Ráfael Úr kutatgatja a kellő anyagokat, s tészen belőlök kísérleteket. — Ezt halva, nem késtem Gerliezétől ki épen akkor dolgozott vezényletem alatt a Hollóházi Kőedény Gyárban, midőn azt egészben ujjá építém s rendezém — felvilágosító tudósítást kérni ; ki azonnal írtt is az ottani anyagokról, az ott lehető Gyár szerencsés helyzetéről, s arról, hogy a jövő tavasszal alig ha rendes gyár nem épülne, csak hozzá alkalmas, magát értő s avatott szakfi találkoznék, s felszóllított egyszersmind, jelentém ez ügyben, mint ollyan magamat Nagyságodnál. Ennek folytán, érezve magamban a kellő avatottságot, — mert mint a Bécsi Polyteclinikumnak volt hallgatója, nem csak elegendő theoriával birok, de mint a Hollóházi Kő edény s a Telki Bányai Porcellán és Kő edény Gyáraknak egészben ujjá rendezője gyakorlati képzettségem is van elegendő, — melly naponta öregbűi. Bátor vagyok Fő Tisztelendő Apát Urat ezennel alázatosan megkérni, méltóztasson engemet azon esetben, ha az ujj Gyár építésének híre valóság, pár becses soraival értesíteni, ha, és mennyibe lehet ez ujj vállalat vezényletéhez reményem? Egy előre, — mivel én Gyárak rendezése körűi a takarékosságot, célszerűséget, s a kivívható legnagyobb hasznot figyelmemből soha el nem szoktam szalasztani — axiómaként iránytőül tapasztalatomból merítve állíthatom azt, hogy egy edény Gyár felépítési s felszerelési tőkéje száztól mindenkor béhozza — haszonbér útján is — a 10. — 12 két kamatot. Óhajtom ugyan azért — különösen geológiai szempontból is lia Nagyságod méltóztatna Gerliczének a részére ide mellékelt nyílt levelem értelmében - mellynek kezébe szolgáltatásáért alázatosaii könyörgöm — kegyesen meghagyni, hogy az a vidéki különféle anyagokból számomra egy kis gyüjteménykét gyüjesön, mellyet aztán Nagyságod adandó becses véleményezésével együtt Posta útján avéget fogom elvárni, hogy azoknak tulajdonait egy előre itt kísértethessem meg, s mondhassam el róluk az igaz és szigorú Ítéletet. 2 4 A pannonhalmi főapátság levéltárában. Itt fejezzük ki köszönetünket Csóka . Lajosnak, a főapátság levéltárosának, aki a bakonybéli kőedény készítésre vonatkozó forrásanyag-keresésben hasznosan és eredményesen segített.
