Folia archeologica 9.

Fejős Imre : A magyar fényképezés kezdetei

249 előzőleg két átutazó angoltól vett oktatást és 1844 első hónapjaiban önálló­sította magát. 2 0 Stuhr a Tigris fogadó 100. — Kawalky vele szemben a 86. számú szobában működött. Kettőjük között menthetetlenül ki kellett törnie az üzleti harcnak. Kawalky a Pesther Tageblattban olyan hirdetést tett közzé, amit a kapitalista jogrend tisztességtelen versenynek szokott minősíteni. Reklámja szerint az eddig, a Tigris No 100-ban őáltala készített felvételek, ezentúl nála a 86. szám­ban még tökéletesebb géppel készülnek. Persze Stuhr sem maradt adós a válasszal. Megtagadott konkurrensétől minden szakértelmet, kijelentette, hogy az nála csak az ezüstlemezek csiszolásával foglalkozott és most port hint a t. c. közönség szemébe. Kawalky azzal vágott vissza, hogy Stuhr Berlinben csak közönséges csirizelő ( Papparbeiter) volt, amit a daguerreotipiához ért, tőle tanulta. Stuhr előzetesen valószínűleg díszműáru készítő lehetett ,alkal­mazottja Kawalky azonban csakugyan jobban érthette a dolgát, mert az előbbi még azon évben elpárolgott Pestről és Kawalkyt találjuk a Tigris 100. számú szobájában. Jónevű műtermét 1850-ben a Diana fürdő házába (a főkapitányság épülete) költöztette át és még 1861-ben is működött a József utca 14-es szám alatt. Képzettségét az is bizonyítja, hogy Streliskyt ő vezette be a „fény­festés" művészetébe, közösen hozatott gépükkel folytatva tanulmányokat. 2 1 Strelisky Lipót, fővárosunk egyik legismertebb fotóműtermének alapí­tója, szintén az aranyművesség mellett kezdett 1843-ban daguerrcotipizálni. • Új művészetét csakhamar kiismerte, a Műegylet 46-os kiállításán már két arcképpel szerepelt. Újításokat is vezetett be. Átvette az Isenring svájci festő és rézmetsző által kezdeményezett színezést és retusálást. Készített egészen kicsiny, babszem nagyságú képeket is, amelyeket foglalatba, vagy gyűrűbe foglalva szállított megrendelőinek. Bálvány utcai (Október 6 utca) műtermé­ben, a Blüchdorn-ház harmadik emeletén néhány másodperc alatt készültek a felvételek. (Ez legalább három másodpercet jelentett). (XLIV. t. 2., XLVII. t. 1.) Valószínűleg tőle való Petőfi egyetlen ránk maradt daguerreotip arcképe ; hiteles darabja Görgey Artúr 1849. májusában Budavár visszavétele után készült portréja, amikor több más honvédtisztet is lefényképezett. Úgylátszik, 1848-ban átvette a talbotipiát, legalább is karácsonyi és újévi ajándékul kínálva arcképeit, daguerreotipistának és fotográfusnak nevezi magát. 2 2 ILI. A daguerreotipiát közvetlen másolással nem lehet sokszorosítani. A másoló eljárást az angol fizikus és asszirológus Fox Talbot dolgozta ki. Jód és brom­eziisttel kezelt papír negatívval dolgozott, amelyet viasszal tett átlátszóvá го p irt inger A'., 50 esztendő a magyarországi könyvnyomtatás közelmúltjából. (Pest 1900) 104. 2 1 Pestber Tageblatt 1844. ápr. 17. 875. ; Pestlier Handlungszeitung 1844. Apr. 24. 95. ; Pesther Tageblatt 1844. ápr. 24. 400, ápr. 28. 415. ; Der Spiegel 1844. okt. 30. 096. ; Hölgyfutár 1850. júli. 30. 104.; Pester Lloyd Kalander 1862. ; Firtinger K., i. m. 104. 2 2 Der Sehmetterling 1846. máj. 11. 292, 296. ; Pesti Műegylet kiállított művek lajstroma. 1846. Pótlék 6—7. ; A Blüchdorn házat 1844. ápr. 25-én jóváhagyott tervei után Hild József építette. Strelisky műterme különleges kiképzést nem kapott : I. Áll. Levéltár. Pesti Szép. Biz. No. 10 424. ; VU 1893. 6. sz. 85—86. ; Der Ungar 1848. 636.

Next

/
Thumbnails
Contents