Folia archeologica 9.

Fejős Imre : A magyar fényképezés kezdetei

248 Fejős Imre Nem tudjuk pontosan Marastoni meddig folytatta a daguerreotipizálást. Tudvalevő 1841-ben hozzákezdett festő-akadémiája megszervezéséhez és ettől fogva a nemzeti ügynek tekintett akadémiával kapcsolatban emlegették lapjaink Marastoni nevét. Annyi bizonyos, hogy Blaskovits Budapesti utasítója 1847-ben, mint akadémiai festőt és „daguerreotyp képézt" tartotta nyilván. Első mesterünk munkásságából mindössze egyetlen hiteles mű maradt korunkra, jobban mondva egy sem, csak egynek 1930-ban készült fényképmásolata. Ez Kossuth Lajost ábrázolja, sógora Ruttkay József és Both Pál társaságában. A szignatúra szerint 8 másodperc alatt készült. Nagy kár, hogy a hosszú felvétel alatt az alakok elmozdultak és az arcok torzulást szenvedtek. Kossuth vonásait kétségkívül így is fel lehet ismerni. Ez a felvétel Kossuth legelső és egyetlen élet után idehaza készült ismert fotográfiája.

1

5 A Nákó-ház műterme megnyitásának időpontja előkelő helyet biztosít Pestnek a fotografálás történetében. Az első műterem 1840-ben New-Yorkban nyílt meg. Leningrád 1841. augusztusában, München ugyanazon év júniusában, Lipcse 1842-ben kapott műtermet. Az orosz kormánynak ugyan már Niépce 1828 körül megküldte eljárásának leírását, ezt a Szovjet Tudományos Akadémia levéltárából Jermilov professzor a Szovjet Photo-Almanach 1928. évi kötetében publikálta. Az elmaradt cári uralom folytán azonban a fényképezést Weninger József bécsi arcképfestő és daguerretipista honosította meg Oroszországban. Weninger magyar eredetére vall, hogy anyja Pesten lakott. Xála dolgozott, mint fényképszínező 1850-től Zichy Mihály, aki Antal bátyját is hívta, menjen ki Oroszországba fotográfusnak. Új foglalkozásával különben is meg volt elégedve. Kitűnő összeköttetéseket szerzett és havi 300 rubelt keresett, ami igen nagy összeg volt.

1

6 Az első műterem megnyílta után nem egész egy évre új fényképíró : Tarsch Ferenc jelentkezett a Pesti Hírlap hasábjain, tudtul adva, hogy arcképeket illendő tiszteletdíjért készít a Háromkorona (Alpár Gyula) utcai Somogyiházban levő helyiségében.

1

7 1843-ban két műterem nyílott egyszerre. Khogler előbb a Régiposta utcában az Aranykéznél kezdte meg működését, majd csakhamar átköltözött a feldunasori Coburg-ház Dunára néző világos, tágas lakásába. Marastoni pozsonyi időzéséről szólva a Spiegel mintha azt sejtetné, hogy Khogler az előbbinél szerezte gyakorlatát és ő volt az, aki mestere távollétében a műtermet önállóan vezette. Dicsérték valósághű, jellemző, az emberi szellemet hűen és beszédesen tükröző arcképeit, amelyeket 3 váltóforintjával, két személyt néggyel, nagy képet 6 forintért számított.

1

8 Stuhr Berlinből jött Pestre és a Nádor utcai Tigris vendégfogadó harmadik emeletén vett szállást. Valószínűleg csak 1844 tavaszáig működött nálunk. Bevezette a Fizeau által 1840-ben feltalált aranyfixálást, amivel tartósabbá tehette képeit.

1

9 Nála dolgozott a már említett Kaivalky L. aranyműves, aki 1

5 PH 1930. dec. С. ; Debrecen Kelet magyar-ország 1930. dec. 7. ; Fejős I., FA 8 (1956) 197—203. 1

6 Lázár В., Zichv Mihálv élete. (Bp. 1927) 32—41. ; Eder, J. M., i. m. 376— 377, 1022. 1

7 PH 1842. júni. 2. 397. 1

8 Der Spiegel 1843. szept. 2. 560. ; nov. 22. 743. ; Pesther Handlungszeitung 1843. nov. 15. 1

9 Der Spiegel 1844. febr. 28. ; Pesther Handlungszeitung 1844. márc. 2. ; Der Spiegel 1844. ápr. 3.