Folia archeologica 9.

Fejős Imre : A magyar fényképezés kezdetei

246 Fejős Imre művészetnek a réz- vagy fametszést sem, mert mechanizmuson alapulnak, bár „pedantság" volna azok teljes elvetése, amivel a szegényebbek fosztatnának meg a művészet alkotásának birtoklásától. Egy merőben technikai eljárástól azonban nem lehet értelmes válogatást kívánni. A daguerreotip arckép, bár a természetet híven utánozza „oly borzasztó" halott, mint valami kísértet, mert csupa mehanizmus. A fényképezés ezért „soha művek helyét el nem foglalandja, sőt el sem fogja foglalhatni". A művészet célja, hogy eleven legyen, s ezért csak élő teremtheti meg. Henszlmann véleményét a daguerreotipia csecsemőkori alkotásairól fogalmazhatta csak meg. Az első arcképek valóban mereven hatottak y

4—% órás felvételi idejükkel, amelyhez az „áldozatot", hogy el ne mozdulhasson, le is szíjjazták. Nagyérdemű műtörténészünk véleményét később sem változtatta meg, de a gyakorlatban mégis csak odaült a masina elé. Abban már van valami irónia, hogy Dóby Jenő egyik rézkarca Henszlmannt egy ötvenes évekbeli fénykép után ábrázolja. A fényképezéshez hasonló fogadtatásban részesült annakidején a könyvnyomtatás. Rajongtak érte és megvetették termékeit. Burckhardt írja, hogy urbinói Frederigo szégyelte volna, ha könyvtárába egy nyomtatott mű bekerülne ; mégis a grafikához hasonlóan, pár évtized alatt kibontakozott a fényképművészet, idegenben csakúgy mint hazánkban, bár magyar mesterei műkritikánktól továbbra is vajmi kevés támogatást kaptak. II. Első hazai fényképfelvételünk, amelyről biztos tudomásunk van, a Tudós Társaságnak 1840. augusztus 20-án, a Lloyd palotában tartott ülésén folyt le. Vállas Antal előbb két általa készített képet mutatott be, utána gépével felvette a Dunapartot és a várat.

7 Ugyanazon évben jelent meg az első magyar nyelvű szakkönyvünk.

8 Még az év elején Zágrábból azt a hírt közölték, hogy egy Novalcovics nevű üzletember a városról vett fel fényképeket,

9 Áprilisban arról értesült a főváros közönsége, hogy Aradon a győri származású Skolnik Károly könyvkötő és díszműáru-készítő Daguerre és Netto utasításai nyomán papírból fényképezőgépet szerkesztett. A tavaszi gyenge napsugárzás mellett képei nem eléggé sikerültek. Eljárása gyors és kényelmes ,nagyon vonzó és megnyugtató szórakozás. Készülékek Skolniknál használati utasítással 12 váltóforint árban kaphatók.

1

0 Skolnik mester gépének túl alacsonyra szabott ára és a kényelmesnek mondott eljárás önkéntelen kételyeket ébreszt szerszáma komolysága felől. Neve sem fordul többet elő ismert daguerreotipistáink között. Azt kell mondanunk, első hivatásszerű fényképírónk Pesten kezdte meg működését, Marastoni Jakab festőművész személyében, aki Velencéből származva, 1833-tól Pozsonyban dolgozott, majd 1836-ban Pesten telepedett meg. Egy vélemény szerint az elsőbbség kérdését nem lehet eldönteni Marastoni, 7 MTÉ 5 (1842) 73. s Zimmermann ./., Daguerre képei elkészítési módjának leírása. (Bécs 1840). 9 Der Spiegel 1840. jan. 25. 62. 1

0 Uo. ápr. 1. 215. ; Netto, F. A. W., Vollständige Anweisung (Halle 1839).