Folia archeologica 9.

V. Ember Mária: Az egri Rozália-kápolna textiljei

222 V. Ember Mária középen és két oldalt a karöltőtől ívesen a derékvonalba í'utó varrással. A középső varrás két oldalán szembe forduló, selyemből hajtogatott éksorral díszített. Ilyen éksor díszíti egysorosán a nyakkivágást és a hátrész másik két varrását is. Ujja hosszú, szűk, csuklóban 6 apró, selyemmel bevont gombbal és ennek megfelelő egyenletesen körülhurkolt gomblyukkal csukódik. A vállára külön szabott, de bolerórészhez tartozó rövid, felső ujj borul. Ez a felső ujj. éppúgy mint a boleró-forma előrész, diagonálisan futó kettős szegősorokból képzett kockákkal díszített és éksorral szegett. A ruha derékvonala igen magas, főként ezért mutat szabása empire jelleget. Eddigi ismereteink szerint az empire szabású ruha hazánkban csak 1800 után kezdett divatos lenni. Ezt megelőzően még divatlapokban sem látható magasderekú, keskeny hátú ruha. Ha a koporsón levő évszám, valamint az egri egyház anyakönyve nem bizonyítaná a temetés idejét és ezzel a ruha készítésének idejét is, joggal tehetnénk ezt az időt akár kéthárom évtizeddel későbbre. .Mindenesetre érdekes, hogy az egri polgárasszony ruhája megelőzte az elkövetkező divatot, a fűző és abroncsszoknya nélküli kényelmes viseletet. Szoknyája a ruhaderékkal azonos anyagból készült. Egyenes szabású, bokáig érő, különösen az eleje igen bő, a hátrészével ellentétben nincsen a ruhaderékhoz rögzítve, egészen a mell fölé, a nyakkivágásig ér. A szoknyának ez a magasra nyúló felső része kétoldalt a vászonmellény és a boieró-rész között csak a ruhaderék oldalvarrásához van varrva. A szabadon álló, igen bő szoknya-rész fönt négy sorban zsinór befűzéssel szűkíthető. (XXXVI. tábla, 2. kép) A befűzés-sorokat a boleró-rész takarja. A selyemzsinórok hosszúra hagyott végei baloldalt szabadon lógnak s a kellő bőségnek megfelelően csokorra voltak kötve. A szoknya derékrészének ez a bővíthetősége arra mutat, hogy a ruhát áldott állapotban levő fiatalasszony viselte. Valószínűvé teszi ezt a feltevést az is, hogy az elhúnyt Bato Ferencné, Koezka Julianna 20 éves korában halt meg (1, 2, 3, 4, 5. sz. szabásminta). 2. Főkötő. Vászonkötésű selyemszövetből szabott, gömbölyű, fejhez simuló egyenes előrésszel és kerek kontyrésszel. A fejkötő egész felületét vékony selyemcsipkéből gazdagon behúzott bodor-sorok borítják sűrűn egymás mellett. Az áll alatt 5 cm széles taft szalaggal volt megkötve.

3 (XXXVI. tábla, 1., 2. kép) 3. Cipője francia formájú, magas fasarkú, elől szalagcsokorral zárt. Sajnos igen rossz állapotban maradt meg. Figyelemreméltó az ellentét az empire divatú ruha és a rokokó formájú cipő között. 6. Koporsó. Hantzel József meghalt 1797., olvasható a koporsó magyarnyelvű feliratán. Zsinóros magyar ruhában temették el. A ruha gyapjú szövete teljesen elporladt. A csontvázon a zsinórozás maradt meg a ruha vázaként". Ez pontosan mutatta a csípőn valamivel alul érő, állógalléros dolmányt, a félvállra vetett mentét és a szűk nadrágot. A gallér szélén, a dolmány elején és alján, a nadrág oldalán zsinórszegés húzódott, követve a szabást s ez, valamint a dolmány és mente elejének zsinórdísze, meglepő tökéletességgel adta meg a ruha szabását. A paszománygombok körtealakúak, a zsinórozás végeiről szabadon álló apró pomponok fityegtek. Deréktájon keskeny bőr nadrágszíj maradványa volt, egyszerű rézcsattal. A két láb a boka táján fekete selyemszalaggal volt összekötve. (XLII. tábla, 1. kép) 7. Koporsó. Mezey Mária meghalt 1781. július 28. 1. Főkötő sárgult, egykor valószínűleg fehér vagy krém taft selyem. Két részből van összeállítva, az arc körül futó kb. 7 cm széles sima sávból és a kontyot befedő, tulajdonképpeni fejkötő részből, amely az előbbihez ráncolva csatlakozik. Eleje kissé hegyesen borul a homlokra. A sima sáv két szélén 4,5 cm széles csíkos selyemtüll bodor van, a kontyrészen is két ilyen bodor fut a nyak felé. Előrész szélessége 7 cm, hossza 40 cm. Kontyrész szélessége 20 cm, hossza 21 cm. (18. sz. szabásminta) 2. Vállkendő. Sárgult taftselyemből, háromszögalakú, szegetlen. Hosszabb oldala 104 cm, rövidebb oldalai 68—08 cm. (XXXIX. tábla, 6. kép) 10. Koporsó (bolygatott). Névtelen csecsemő. 1. Főkötője egykor fehér, most megbarnult selyemdamasztbcl készült. ívesen, kissé a homlokra hajlik, a füleket takaró rész szögletes. Öt részből szabott, az eleje három, a háta két cikkből. A varrásokat 8 mm széles kettős vert csipkebodor fedi. 3 A ruha és főkötő az egri múzeum állandó kiállításán látható.