Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

192 Cennerné Wilhelmb Gizella a sorozat 2l-es képén Hatvan vára, melyet nem a Dillich-féle rálátásos formában, hanem sziluettben ad. Nem található előképe a mezőkeresztesi csata ábrázolásának sem, de mivel a császári sereg felállása megegyezik a történés leírásával

2

3, feltehető, hogy jó egykorú ismertetés után dolgozott. A „hosszú háborúnak" erről az időszakáról két önálló röplapja is ismeretes. Az egyik a Székesfehérvár mellett vívott 160l-es csatát,

2

4 a másik Kanizsa ugyancsak 1601-es ostromát mutatja be.

2

5 Mivel az utóbbi nincs meg gyűjteményünkben, nem volt módunkban a sorozat megfelelő darabjával összehasonlítani. A székesfehérvári csata ábrázolása sokban eltér a könyvben megjelent rézkarctól. Kompozíciója zsúfolt, az egyes csoportok nehezen határolhatók el egymástól, de a török és császári tábor is különböző helyeken fekszik a két karcon s más hadállást foglalnak el az egyes csapattestek is. A csata leírása alapján

2

6 a sorozat lapja bizonyos tekintetben jobban adja az eseményeket. A két darab összehasonlításának az az eredménye, hogy a győzelem hírére gyorsan piacra szánt röplap kompozícióját a későbbi sorozatban térelosztás és áttekinthetőség szempontjából újra átrajzolta és egyes helyeken kiigazította. Zimmermann metszeteinek érdekessége, a korabeli grafikákhoz viszonyítva jellemző staffage-alakjaiban rejlik. Mozgalmas rézkarcai igazabban ábrázolják a hazánk területén ide-oda hullámzó harcokat, a végvári vitézek kemény életét, mint a kor más hasonló tárgyú alkotásai. Emellett nem hagyja figyelmen kívül a háború sújtotta területek lakosságának szenvedéseit sem, a felgyújtott falvakat, az emberek elhurcolását, állatok elhajtását a török sanyargatások elől a királyi Magyarországra szökő népet. Bihács török ostrománál látjuk a gyermekeket kocsiszám elhurcoló törököket, Kalló vára körül a marhákat elhajtó pogány portyázókat, az égő falvakat. Óbuda lakosságát Pálffy katonáinak fedezete mellett költöztetik át. Staffage-alakjainak nagyobb részét azonban azok az előtérbeli figurák teszik, amelyek csata- és ostromképein az egyes seregek katonáit mutatják be harc és pihenés közben. Ezek a jelenetek adják Zimmermann lapjainak különleges jellegzetességét és hangulatát. A Kálló várának előterébe rajzolt ágyú vontató törökök, a Várpalotát sánc mögül lövető Szinán nagyvezér és tüzérei mellettük a mellvédre szúrt kopján látható keresztény fejekkel, vagy a Fülek vára alatt diadalmasan felvonuló magyar lovasság

2

7 megjelenítése elvenebb, színesebb, mint a kor egyéb képei. Bár általában nem lelkesedik a magyar csapatokért, a huszárságról mégis dícsérőleg emlékezik meg rajzain, főleg kisebb rajtaütésekkel kapcsolatban. így az 1595-ös Szarvas előtti csatározás

2

8, vagy Zrínyi György szürke2

3 Komáromi A., HK 5 (1892) 176. 2

4 MTKOs, grafikai gyűjtemény 6428. T. sz. Rézkarc, képméret 26,5x33,7 cm. Felirata : Abriss vnd Verzeichnuss des siegreichen treffens welches das Christliche — Kriegsvolck mit den Turggen den 10 vnnd biss auff den 16. Octobris in diesem 1601. Jar bey Stulweissburg gethan. — A kép alatt másfél hasábos magyarázó szöveg, alul jobboldalt a szignatúra : Inn Kuppfer gedruckt bey Wilhelm Petter Zimmermann Vnder dem — Berlenthuren zuerfragen. — Székesfehérvár látképeinek topográfiai analízisét lásd Fitz Jenő kéziratban levő cikkében. 2

5 Drugulin, i. m. 1066. sz. 2

6 Gömöry G., HK 5 (1892) 611. 2

7 Vö. Szendrei •/., A magyar viselet történeti fejlődése (Bp. 1905) 76. 2

8 Szendrei ./., Uo.