Folia archeologica 9.

Parádi Nándor: Későközépkori kályhacsempe negatívok

184 Parádi Nándor (Somogy megye) kályhás és fazekas mestertől vásárolt tárgyak között vannak olyan mázas kályhaszemek és négyszögletes fakeretek, amelyeket a szögletes, tál alakú kályhaszemek készítésénél használtak (39 ábra).

1

7 Aradi Ferenc anyagában kétféle keret van : mindkettő négyszögletes, a különbség csupán az, hogy az egyiknél két, egymással párhuzamos oldala ívesen meghajlik. Ezzel a kerettel domborodó kályhaszemeket készítettek. A keretek keményfából készültek, sarkaikon csapolt és faszeggel vannak összeerősítve. A szögletes kályhaszem készítése a következőképpen történt : a négyszögletes fakeretet a fazekas rátette a korongra, a korong közepére csapott agyagból kikorongolt egy tányért, amelynek átmérője legalább akkora, vagy egy kevéssel nagyobb volt, mint a keret átlója. A korongolás után a felemelt kerettel a tányért szögletesre formálták. A keret fölé nyomódott agyagot a keret felső széle mellett levágták. Erre látszik mutatni pl. a nagykanizsai vár ásatásánál előkerült egyik kályhaszem. (XXX. tábla 4.).

1

8 Érdekessége, hogy a kikorongolt tányér átmérője kisebb lehetett a keret átlójánál. A kályhaszem peremén ugyanis tisztán látható a levágás, kivéve a sarkokat, amelyek alacsonyabban vannak. Feltételezhetjük, hogy a kályhacsempék hátsó felét a középkorban ezzel, vagy ehhez hasonló munkaeljárással alakították négyszögletesre. Az etei kályhacsempék hátsó részén már nem látunk korongolás nyomokat ; ezeken — ugyanúgy, mint a többi korabeli kályhacsempén — már csak egy keskeny (4—5 cm. széles) agyagszalagot találunk. Az alábbi következtetéseket vonhatjuk le tehát : az eddig előkerüli — bár igen kisszámú — kályhacsempe-negatív alapján is megállapíthatjuk, hogy az égetett agyagból készített negatívok a későközépkorban általánosak voltak.

1

9 A besztercebányai csempék és a szárnyasoltárok ábrázolásainak hasonlósága megengedi annak a feltevését, hogy a csempe negatívok nagyobbik részét fából faragott mintáról készítették.

2

0 A minták kifaragásánál nyilván jól és könnyen faragható fafajtákat használtak.

2

1 A cserépnegatívok mellett fából faragott negatívokat is használhattak a középkorban. A későbbi XVIII—XIX. századi anyagból ugyanis fából kifaragott negatívokat ismerünk.

2

2 1

7 A fazekasműhely anyagát Hulescli Bélánc 1955-ben gyűjtötte. A fakeretek és az errevonatkozó feljegyzések közlésre átengedését ezúton is köszönöm. A fakeret használatát Aradi Ferenchez hasonlóan mondta el Zakics János nagykanizsai kályhás és fazekasmester. 1

8 Dömötör Sándor Vas megyei (Ethn. Adattár 2231) Némethy Endre Zala megyei (Ethn. Adattár 2468) 1950. évi néprajzi gyűjtésükben a tálalakú kályhaszemek készítésénél a fakeret használatát is említik. 1

9 Külföldi anyagban Strauss К. а XVI. századtól kezdve tartja általánosnak az agyagnegatívok használatát. —

Kachel und Öfen der Mark Brandenburg. (Strassburg Ï 926) 25. 2

0 Eri I. szerint az agyagnegatívot szerszámmal mintázták. Éri I., i. h. 149. Ilyen negatív az eddig előkerült anyagban nem fordul elő. 2

1 Kampia A., A középkori magvar faszobrászat történetének rövid vázlata 1450-ig. (Bp. 1932) 25. 2

2 liven XVIII. századi fa negatívot és róla készült csempét közöl Divald K., MKÉ 3 (1909) 217. 7 kép.