Folia archeologica 9.

Parádi Nándor: Későközépkori kályhacsempe negatívok

182 Parádi Nándor látunk, ölében a kis Jézussal. Ez a töredék már renaissance stílusú. Aprólékosan, finoman és művészi módon mintázott formáról nyomhatták le a negatívot.

1

1 A török hódoltság alatt elpusztult települések helyén végzett ásatások során is kerültek elő kályhacsempe negatívok. Csalog József etei ásatásán két fazekaskemencét is kiásott :

1

2 a nagyobbik kemence szája előtt halomba rakva renaissance díszítésű kályhacsempe-negatívokat és kályhacsempéket talált (XXXI. t. 1— 6.).

1

3 Az előkerült csempék nagyjából azonos díszítésűek : nagyrészük keretezés nélküli, valamennyin arabeszkes mintázat látható, amely leveles motívummal van átszőve. Xégy, egymástól eltérő kályhacsempe negatívot különböztethetünk meg :

1

4 1. Téglalap formájú, homorú előlapú (XXXI. t. 4). Szürkeszínű. Hosszúsága 28,3 cm, szélessége 17,8 cm, vastagsága 2,9 cm. Domborodó kályhacsempc készült belőle (XXXI. t. 5). Hosszúsága 25,8 cm, szélessége 15,6 cm, hátsó felének szélessége 4,3—5,2 cm. A csempék között ugyanilyen domborodó, de díszítésében kissé eltérő példány is van (XXXI. t. 6). Hosszúsága 25,2 cm, szélessége 16,1 cm, hátsó felének szélessége 4,6—5,5 cm. Ennek negatívját a leletanyagból nem ismerjük. 2. Négyzctalakú, sima előlapú Két egymással egyező negatív töredék van belőle. A nagyobbik töredék méretei : Hosszúsága 23,1 cm, szélessége 12,5 cm, vastagsága 2 cm. Keretezésük nincs. Mintázatuk kissé elmosódott. A leletanyagban az említett negatívokról készített két kályhacsempetöredéket találunk. (XXXI. t. 2). 3. Négyzetalakú, sima előlapú (XXXI. t. 1, la, : а negatívról készített gipszlenyomat). Szürke színű. Hosszúsága 22,7 cm, szélessége 22 cm, vastagsága 2,3 cm. Két hosszúkás mezőre osztott. Egyik keretezés nélküli mezőjén leveles arabeszkes mintázat van. Másik mezője bordával keretezett. Közepén négylevelű rozetta, körülötte végein összecsavarodó indás levéldíszítés. Még egy gyatrább kivitelű, majdnem ép, és ezzel megegyező kisebb töredék is van a leletanyagban. Három csempetörcdékről meg lehet állapítani, hogy az említett negatívról készült.

1

6 4. Sarokcsempe-negatív, sima előlapú (XXXI. t. 3, За, : а negatívról készített gipszlenyomat). Szürke színű. Hosszúsága 23 cm, szélessége 25 cm, vastagsága 2,5 cm. Keskenyebb oldal szélessége 13,4 cm. Két hosszúkás mezőre osztott. Mintája olyan mint az előbbié, de a bordával keretezett mezőhöz derékszögben még egy ugyanilyen díszítésű mező csatlakozik. Ebből is több negatív és egy róluk készített csempetöredék van. A besztercebányaiakhoz hasonlóan az etei negatívokat is mintáról nyomták le. A törésfelületek azt mutatják, hogy a negatív készítésekor az agyagot több rétegben rakták fel, valószínűleg azért, hogy a mintába az agyag jobban nyomódjon. Miután az agyagnegatívot a mintáról levették, keretezését több helyen bekarcolással mélyítették, utána pedig a mintázat hátterét pálcika hegyével sűrűn beleszurkált mélyedésekkel töltötték ki. 1

1 A kályhacsempe korát arra az időre tehetjük, amikor Esztergomban dolgozó kályhásról írásos adatunk is van. Voit P., Művészettörténeti Értesítő 3 (1954) 113—114. 1

2 Csalogovits J., NÉ 29 (1937) 321—332. 1

3 Ete 1619. és 1629. között pusztult el. A csempék kora a XVII. század első harmadára tehető. Vö. Csalogovits J., i. h. 331. 1

4 Az Etén előkerült negatívok csaknem egy kályha felépítéséhez elegendőek voltak. A csempék alapján a belőlük készített kályha alsó része négyzetes, felső része — téglalapformájú, domborodó csempékből köralakú lehetett. 1

5 A majdnem teljesen ép negatív és a róla készült csempe töredékének képét közli Csalogovits </., i. h. 16 kép.