Folia archeologica 9.
L. Kovrig Ilona: Kora-avarkori sírok Törökbálintról
Kora-avarkori sírok Törökbálintról 125 szóbanforgó emlékanyag díszítéseit minden további nélkül bizáncinak 1 art ja. 29 Véleményének azonban Fettich és László idevágó kutatásainak eredményei határozottan ellentmondanak. A magyarországi kora-avarkori leleteknél megfigyelhető, hogy a „martinovka kör"-höz tartozó veretekkel együtt igen gyakran préselt szíjvégek, rozetták vannak a sírokban, mint pl. Törökbálinton is. Érdekes ellentéte ennek, hogy a „martinovka kör"-nek a Kárpátmedencétől kelelre eső leleteiben a préselt veretek, rozetták ritkák, ellenben megjelennek a granulációval díszített arany szíjveretek, mint pl. az Oka melletti arcybasevi lovassírban, 30 a hatzkii leletben 3 1 és egy Ufa melletti leletben, 3 2 amely ezen kívül a mi hajdúszoboszlói leletünk 3 3 rokontárgyait tárja elénk. Ezek a granulációs díszítésű aranyveretek, amelyeknek egyik legszebb példánya a madarai II. lelet, 34 viszont a mi leletanyagunkban jóformán idegenek. A „martinovka kör" veretei a préselt díszítményekkel együtt inkább a Pont us északi területein és a Kaukázus előterében kerülnek elő a sírokból. A törökbálinti sírokban az övhöz egytagú bronz csatok tartoztak (XVII. 11; XIX. t. 11). A kora-avarkori övek vizsgálatánál szembetűnik az a jelenség, hogy az övdíszítményekhez nem tartozik az övveretek anyagából és technikájával készített — azaz hozzájuk illő — csat. Néhány lelettől eltekintve (pl. a tolnanémedi lelet) 3 5 ritkán látunk más csatformát mint a törökbálinti sírokban szereplő egyszerű bronz csatokat. Egyformaságukból arra lehet következtetni, hogy kevésszámú nagy műhely gyártmányai, melyeket a kereskedelem hordott szerte az országba, ugyanez állhat fenn az apró szíjcsatokra nézve is (XIX. t. 13—14). Feltevésünket, hogy az itt dolgozó avarkori ötvösök nem foglalkoztak egyben csatkészítéssel is, azaz a törökbálintihoz hasonló övekhez nem is volt hozzájuk illő ezüst csat, azt az említett bronzcsatok tömegén kívül a VI. század végétől a VII. század közepéig beáramló bizánci csatok is alátámasztják. 3 6 Az avarkori aranyleletekben is mutatkozik a hozzájuk illő csatok hiánya. Ezekkel kapcsolatban László babonás okokra gondol. 3 7 2 9 Werner, -J., Slawische Bügelfibeln des 7. Jahrhunderts, Beinecke Festschrift. (.Mainz 1950) 169. 3 0 Монгайт, А. Л., Археологические Заметки. КС 41 (1951) 120—130, 43—45 kép. 3 1 Pósta В., Régészeti tanulmányok az Oroszföldön. (Bp. 1905) 555, 312 rajz. 3 1 Рыбаков, Б. А., КС 40 1951 7а. 3 2 Ахмеров, Р. Б. Д., Уфпрмскне погребения VI —VIII. веков нашей эры. КС 40 (1951) 125—137, 39 kép. Е leletben hosszúnyelű kanál is szerepel, amely a magyaroi'szági kora-avarkori emlékanyagban sem ritka, s a P-alakú függesztőfülű keresztvas nélküli egyenes kardok kísérete leletekbon is feltűnik. E kanalakkal kapcsolatban felvethetjük azt a kérdést, hogy nem képviselik-e az arianus kereszténység magyarországi avarkori emlékeit. Vö. Zenetti, P., Kultlöffcl als Zeugnisse christlich-arianischer Bestattungen. Mannus 33 (1941) 148—154. 3 3 Fettich, X., A honfoglaló magyarság. . . XXVI. t. 1—3. 3 4 Mavrodinov, X., Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. AH 29 (Bp. 1943) 82, 45 kép. 3 5 Xagy G., Arch. Ért, 21 (1901) 314. 3 6 Csallány D., Antik Tanulmányok 1 (1954) 101 — 126. ; Werner, ./., Byzantinische Gürtelschnallen des 6. und 7. Jahrhunderts. Kölner Jahrb. 1 (1955) 36—48. 3 7 László Gy., Études. . . 262.
