Folia archeologica 9.
Sprincz Emma: Római borostyánkő gyűrűk a Nemzeti Múzeumban
Római borostyánkő gyűrűk 113 kimetszett darabot" 5 8 is. E néhány tárgy egyezése alapján arra következtethetünk, hogy az általa leírt faragványok közül több darab kerülhetett a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, sajnos a lelőhely megnevezése nélkül. A gyűrűket, darabonkint már nem tudjuk pontosan egyeztetni az általa leírt példányokkal, hanem csak azt mondhaijuk, hogy a mi anyagunkban is szerepelnek ezekhez hasonló darabok, úgymint állatalakos, női mellképes és sima gyűrűk, ahol kis üreg van a kő számára. (Lásd az L, III., IV. csoportot.) Hasonló adatot találunk Hampel József egyik leírásában, amelyben néhány borostyánkő tárgyat közöl a Xemzeti Múzeum anyagából. 5 9 Nála azt olvassuk, hogy a borostyánkő tárgyak szombathelyi gyűjtésekből kerültek be a múzeum anyagába. Ha ezekhez a következtetésekhez még azt is hozzá veszszük, hogy a biztos lelőhelyű gyűrűk közül a legtöbb Szombathelyen és Sopronban került elő, akkor ez is azt mutatja, hogy a lelőhely nélküli darabok előkeriilési helyét Szombathely—Sopron környékén kell keresnünk. A gyűrűk keltezéséhez segítségül vett aquileiai párhuzamok alapján úgy látszik, hogy a borostyánkő ékszer jellegzetes itáliai divat volt. Piliniusnál azt olvassuk, hogy a borostyánkő csak női ékszer volt : „Proximum locum indeliciis, feminarum tamen adhuc tantum, succina obtinent." 6 0 A sírok anyaga is ezt a pliniusi adatot látszik igazolni. A szombathelyi Hámán Kató úti temető 14. sírjában a borostyánkő gyűrűk mellett üveghajtű, bronztükör és csontdoboz voltak, 6 1 ezek a mellékletek arra mutatnak, hogy ez női sír volt. Szintén nőé lehetett a soproni kőossuariumos sír is, mellékletei 6 2 mindenesetre ezt bizonyítják. Ugyancsak női sírról tanúskodnak a 35. számú gyűrűvel egy sírból előkerült leletek. 6 3 A dalmáciai Starigrádban lévő sír 15 éves leánykáé volt, 6 4 s az aquileiai gyűrűket szintén női vagy gyermeksírokban 65 találjuk meg. Női és gyermekékszerre mutat az is, hogy a gyűrűk belső átmérője olyan kicsi, hogy ezeket csak gyermekek és nők tudták ujjukra húzni. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a probléma, hogy ezeket a borostyánkőből készült gyűrűket ékszerként viselték-e ujjaikon a nők, vagy ezek apotropaikus tárgyak voltak. Némelyek azt mondják, hogy ezek csak dísztárgyak voltak nők számára. 6 6 F. v. Ritter szerint, 6 7 a borostyánkőnek a halotti kultuszban volt szerepe, s ezeket a tárgyakat életükben nem viselték. Л gyűrűknél mindenesetre különbséget kell tenni a sima és körben díszí5 8 A Nemzeti Múzeum gyűjteményében 56. 21.31. lt. sz. alatt szelepei a leírással egyező tárgv. 5 9 Hampel ./., i. h. 88. 6 0 Plinius, N. H., XXXVII, 11. Móesy A., i. h. 168. 6- Bella L., Arch. Ért. 15 (1895) 394, a sir mellékletei közül női sírra utalnak a következő áruk : kis illatszeres üveg kihajló peremmel, hordóalakú üvegtégely, sima kalcedon gyűrű és két csontorsó. 6 3 A sírban az agyagcsészén és üvegpalackon kívül a gyűrű mellett nyeles fémtükör (lt. sz. 2. 1936. 17), arany fülbevalópár (lt. sz. 2. 1936. 18) és borostyánkő gyöngy (lt. sz. 2. 1936. 20) volt, ezek női sírra utalnak. 6 4 Abramic, M.—Colnago, A., i. h. 57. 6 5 Brusin, O., Gli seavi. . ., 218 ; Ritter, v. F., i. li. 251 ; gyermeksírban Brusin, G., Gli scavi. . ., 215—216. 6 6 АЬгатгб, M.—Colnago, A., i. h. 389. 6 7 Ritter, v. F., i. h. 154, a gyűrűkön levő kutya a sír őrzője lenne ; Uo. 254, a faragványok az oiientális eredetű napisten kultusszal állnak kapcsolatban. 8 Folia Archaeologica IX.