Folia archeologica 9.

Sprincz Emma: Római borostyánkő gyűrűk a Nemzeti Múzeumban

Római borostyánkő gyűrűk 111 Julia Titi,

3

8 Plotina,

3

9 és Marciana

4

0 hajviseletére ismerünk. A dalmáciai Starigrádban 4

1 római kori sírban, amely fiatal leányé volt, olyan női mellképes gyűrűk voltak, amelyek Julia Titi, Marciana és Sabina hajviseletét utánozták. A felsorolt analógiákon kívül még más helyekről is ismerünk női mellképpel díszített gyűrűket, ezek szintén a Trajanus — Hadrianus család nőtagjainak hajviseletéhez hasonlítanak.

4

2 Az ötödik csoporthoz azokat a gyűrűket soroltuk, amelyeknél teljes emberi alak van az előlapon kifaragva. A legtöbb esetben fekvő, szárnyas geniust találunk a gyűrű előlapján. Б csoporthoz jól keltezhető analógiákat Aquileiában találunk, ahol ezeknek a gyűrűknek sokféle változata ismert. Egy alvó geniusos gyűrűt

4

3 I. századi bronzéremmel együtt találtak ; egy másik darab

4

4 II. század elejére keltezhető leletegyüttesből, a harmadik,

45 amelynél az előlapon egy urnát tartó genius van, szintén II. századelejére datálható leletegyüttesből került elő. Az előző csoportnál említett Starigrádban a női mellképes gyűrűk mellett volt még egy borostyánkő gyűrű,

4

6 amelynek előlapján kis fekvő szárnyas alak volt, a gyűrű karikáját párhuzamosan haladó hornyolások tagolják. Ezenkívül e sírban egy Domitianus középbronz is voll. Az érem és a három női mellképes gyűrű (Julia Titi, Marciana, Sabina hajviselettel) alapján a sír kora a II. század első felére tehető. A 39. számú gyűrűnkhöz legközelebbi analógiát Sopronban találunk,

4

7 ennél az előlapos kis üreg van, a gyűrű karikáját szőlőinda övezi és ebbe kétoldalt egy-egy szárnyas genius kapaszkodik. Ez az I. csoportnál tárgyalt kőossuariumban volt, amelynek korát a többi melléklete alapján all. század első felére határoztuk meg.

4

8 Összefoglalva a külön csoportokban tárgyalt gyűrűk kormeghatározásáról mondottakat, azt látjuk, hogy az öt csoport használata közt nem lehet időbeli különbséget feltételezni, mert gyakran találjuk együtt egy-egy sírban (pl. Sopron, Szombathely, Starigrad, Aquileia) a díszítetlen és különféle díszítésű gyűrűket. Divatjuk mintegy száz évig tartott, az I. század közepétől a II. század közepéig. Pannoniában a III. és IV. századi sírokban is találunk borostyánköveket, ezek csaknem kizárólag gyöngyök, de ez már nem az itáliai aquileiai eredetű divathoz kapcsolódik, hanem más területekről jövő hatást 3

8 Ritter, v. F., Bernsteinfunde von Aquileias, MCC 15 (1889) 1/1 kép. 3

9 Ritter, v. F., i. h. 1/2 kép. 4

0 Ritter, v. F., i. h. о kép. 4

1 Abramió, M.—

Colnago, A., i. Ii. 57., 65, 66, 67 kép. 4

2 Este (Felső-Itália), hornyolt karikájú gyűrű. Sabina hajviseletét utánzó női mellképpel, Callegari, A., i. h. 388, 1 a—b. kép ; női mellképpel díszített gyűrűk a Rajnavidékről, Henkel, F., i. m. I. 152, LXII. t. 1676, Regensburg; С/а.,'I. 161, LXII. t. 1795. Brumath, félkészáru. 4

3 Ritter, v. F., i. h. 252. 4

4 Ritter, v. F., i. h. 251. 4

5 Ritter, v. F., i. h. 250 ; további analógiák, Aqileiában Maionica, H., i. h. 83. ; Kölnben, Henkel, F., i. m. I. 152, LXII. t. 1677 ; Aquilieában három szárnyas géniusszal díszített gyűrű, az előlapon fekvő genius mellett egy agár, Ritter, v. F., i. h. g kép ; Brusin, G., Aquileia. Giuda storiea ed artistica. (Udine 1929) 165, 110 kép. 4

8 Abramic, M.—Colnago, A., i. h. 99., 68 kép. 4

7 Bella L., i. h. 395 ; Pulszky K., i. m. I. 265. 4

8 L. 7. ; 16. j.