Folia archeologica 9.

Sprincz Emma: Római borostyánkő gyűrűk a Nemzeti Múzeumban

112 Sprincz Emma Legnehezebb probléma a gyűrűk korának meghatározása. Egy-két darab kivételével gyűrűink nem hiteles ásatásokból kerültek elő, datálásukhoz má.s helyekről előkerült darabokat kell felhasználnunk. A kormeghatározásnál elsősorban az aquileiai anyagot használhatjuk fel, mert az itt előkerült gyűrűk formában és díszítésben egyeznek a mi példányainkkal. Az első csoporthoz tartozó gyűrűk párhuzamait Aquileiában és a Rajnavidéken találjuk meg. A 6. számú gyűrűvel formában teljesen egyező darab került elő Aquileiában

3 II. század első felére keltezhető leletegyüttesből.

4 Megtaláljuk ezt a formát a Rajnavidéken is, több példánnyal képviselve. tSima, díszítetlen gyűrűt találtak egy kölni sírban

5 Domitianus ezüstérmével együtt. A Rajnavidéken az I. századdal nem zárul le ezeknek a gyűrűknek használati ideje, hanem a leletek tanúsága alapján a II. században is folytatódnak. Ebből a korból való gyűrű van Mainzban,

6 Kölnben,

7 Frankfurt am Mainban

8, Regensburgban

9 és Namurban.

1

0 A Rajnavidéken nemcsak a borostyánkőből készült gyűrűk jellemző formája ez, hanem a fémgyűrűk közt is uralkodik ez a típus. Ezen a területen az arany gyűrűknél a vaskos, kiszélesedő karikájú, belül lapos, külső oldalán domború forma kivétel nélkül a II. századra keltezhető.

1

1 A II. századra keltezhető ezüst,

1

2 bronz

1

3 és vasgyűrűk

14 közt is gyakran találunk ilyen alakú gyűrűket, amelyeknek alapján arra gondolhatunk, hogy ez a forma zömmel all. században volt használatos. A pannóniai leletanyagban szintén megtaláljuk gyűrűink párhuzamait. Sopronban

1

5 a múzeum anyagában őriznek egy olyan borostyánkő gyűrűt, amely a 7. számú gyűrűnk párhuzama. Ez a soproni példány több más borostyánkő tárggyal együtt egy kőossuáriumban volt.

1

6 Ebben még a következő mellékletek voltak a borostyánköveken kívül. „Egy teljesen ép kétfülű csésze, melynek felülete apró szőlőfürtökkel volt díszítve :. . . egy belső fenekén három 3 Brusin, Cr., Gli scavi di Aquiloia. (Udine 1934) 128 kép. 2. 4 Brusin, в., i. m. 211 ; további gyűrűk Aquileiából, Maionica, H., К. К. Arcliäologischos Museum in Aquileia. Bericht über das Verwaltungsjahr 1895. MCC 23 (1897) 83 ; Estéből (Felső-Itália), Callegari, A., Oggetti d'ambra. Not. d. Scavi. 9 (1933) 388. 5 Henkel, F., Die römische Fingerlinge der Rheinlan.de. I. (Bn lin 1913) 152, LXII. t. 1669. 6 Henkel, F., i. m. I. 151, 1668. 7 Henkel, F., i. m. I. 152, LXII. t. 1670. 8 Henkel, F., i. m. I. 152. LXII. t. 1671. 9 Henkel, F., i. m. 1. 152, LXII. t. 1672. 1

0 Henkel, F., i. m. I. 152, LXII. t. 1673. 1

1 Henkel, F., i. m. I. 29. X. t. 197, Köln ; I. 30, X. t. 200, Burgen ; I. 30, X. t. 203, Vechten ; I. 31, XI. t. 207, Trier; I. 31, XI. t. 208, Ehlenzin; I. 31, XI. t. 209, Zieskam. 1

2 Henkel, F., i. m. I. 56—58, XXI. t. 410—425 ; a 418. számú gyűrű technikája sajátságos [I. századi technikai fogást tükröz. 1

3 Henkel, F., i. m. I. 107, XLV. t, 1167, ismeretlen lelliely ; I. 109, XLVI. t. 1193, Vechten; I. 109, XLVI. t. 1197, Kastell Zugmantel; I. 110, XLVI. t. 1201, Köln; 1. 110, XLVI. t. 1202, Voorburg. 1

4 Henkel, F., i. m. I. 142, L1X. t. 1546, Marthalen ; I. 142, LIX. t. 1548, Marienfels ; I. 142, LIX. t. 1554, Dhroneken ; I. 142, LIX. t. 1558, ismeretlen lelőhelv. 1

6 Bella L., Arch. Ért. 15 (1895) 395, 9. sz. gyűrű. 1

6 Bella L., i. h. 392—394, Bellánál a leírásban kőláda szerepel, méretei alapján (1.1 m hosszú, 0.8 m széles, 0.42 m belső mélységű) ossuariumra gondolhatunk. Bella leírásában néhány „égett csonttöredéket" is említ.