Folia archeologica 8.

Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden

74 Barkóczi László 28. Grafitos csöbör oldaltöredéke, vájatos fésűs dísszel (23. ábra 6 és XXI. t. 8). Vö. 1. kemence 2. sz. A kemencék La Tène jellegűek, mint ahogy a leletanyag is nagy részben megőrizte kelta jellegét. A békásmegyeri késő La Tène kétfűtőteres körte formájú kemence

4

2 közel áll a bicsérdi 3. sz. kemencéhez. Bagón a tartományon kívül Gallus Sándor ásott ki négyszögletes kétfűtőteres kelta kemencét,

4

3 „melyet a kemence körül a kultúrrétegben található cserepek a késői, római kori La Tène korra utalnak". Tompa Ferenc Nagyréven talált császárkori kelta edényégető kemencét,

4

4 Korek József pedig Ózdon.

4

5 Meg kell említenünk Jansak publikációját, aki Bratislava területéről közöl a 3. sz. bicsérdi kemencéhez hasonló körte formájú kemencét a késő La Tène korból.

4

6 A kerámikus anyagban is megtalálható még a szoros La Tène kapcsolat, de az edények kidolgozásának technikájában túlnyomórészt a római jelleg a döntő. A kelta jelleg jól megmutatkozik az 1. sz. kemencéből származó néhány töredéken. A 2. sz. kemence mély tálja töredékének párhuzama a békásmegyeri késő La Tène anyagból is ismeretes, de megvan a pannóniai kelta tumulus temetők anyagában is. Ezenkívül a késő La Tène anyagra jellemző grafitos csöbörtöredékek, néhány hombár és urnaperem mutat a késő La Tène anyaggal való kapcsolatra. Az anyag másik jellemző edénycsoportja a durván korongolt, fésült és olykor rovátkolt pálca alakú benyomásokkal ellátott „pátkai" fazekak. Amint már kifejtettük, ez az anyag nem vezethető le a helyi késő La Tène anyagból. Ezek mellett kézzel formált, durván iszapolt edénytöredékek is előfordulnak. Kevés számmal megtalálható a Resatus köréhez tartozó benyomott díszű kerámia is. Az edényanyag harmadik jellemző csoportja a római jellegű kerámia. Bár a formaadásban még itt is kitűnik a kelta jelleg, de a technika teljesen római. Urnák, korsók, vörös sávos festéssel, karcolt fogasdísszel, szürke behúzott peremű tálak, kis bögrék töredékei, fésűs díszű urnák és fazekak töredékei. Külön kell még szólnunk a vörös, sávos festésű, karcolt fogasdíszű, nagyméretű, szögletes profilú edényekről. Észak-itáliai, délnyugat-pannóniai, keszthelyi előfordulása megmutatja azt az utat és azt a kört, ahova a bicsérdi fazekastelep anyaga is tartozott. Helyben készült darabok ezek, finomságuk és technikájuk megegyező a többi hasonló technikával készült darabokkal. A bicsérdi fazekastelep kerámikus anyagának délnyugat-pannóniai kapcsolatai nemcsak a nagyméretű szögletes profilú edények esetében szembetűnő, hanem megtalálható a többi kerámiacsoport esetében is. így megtalálható a nagy füles edény rácsos mintájú festésében, egy másik edénytöredék hasonló díszítésében, a 3. sz. kemence rostélyának újratapasztásából előkerült korsótöredék hullámvonalas díszű festésében, valamint a durván korongolt és mélyen 4

2 Nagy L., Arch. Ért. 1942, 162 — 163. 4

3 Gallus S., Arch. Ért. 1940, 138-140. 4

4 Tompa Ferenc ásatási jegyzetei a Történeti Múzeum Adattárában. 4

5 Még publikálatlan ásatás. 4

6 Jansak, St., Hrnciarska dielna z neskoreho laténu v Bratislave. Slovenská Arch. 3 (1955) 195-221.