Folia archeologica 8.
Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden
72 Barkóczi László 16. Töredékes tál. Ferde oldalú, behúzott peremű, szürke (24. ábra 7 és XX. t. 7). A forma megfelel Bonis XXII. t. 2. típusának. 3 4 17. Töredékes tál. Meredek falú, behúzott peremű, szemcsés iszapolású. Szürke, füstölődött, vö. az előbbi darabbal (24. ábra 6 és XX. t. 8). 18. Hombár peremtöredéke. Vízszintes peremű, kissé szemcsés iszapolású, sárgásbarna színű (XX. t. 9). 19. Hombár peremtöredéke. Profilált, durva iszapolású, szürke (XX. t. 4). 20. Fedő töredékes állapotban. Kézzel formált, sötétszürke, füstölődött (24. ábra 3 és XXI. t. 13). M : 5,6 cm. Sz : 14,6 cm. 21. Elnagyoltan korongolt urna töredékei, ún. ,,pátkai" fazék. Szemcsés iszapolású szürkésbarna színű, sűrű fésüléssel díszített. Vállán egy sorban ferde pálca alakú rovátkolt benyomások. Pereme is rovátkolt (2 db.) (24. ábra 2 és XXI. t. 2 — 3). A bicsérdi kerámikus anyag jellemző darabjai ezek az elnagyoltan korongolt, kihajló peremű, durva, egyenlőtlenül fésült urnák. A fésülés megtalálható a perem vízszintes szélén is. Ennek az edénytípusnak egyes változatain, a vállon egy sorban ferde pálca formájú rovátkolt benyomásokat találunk. Ez az edénytípus jellemző kísérőanyaga a Kelet-Pannónia egyes bennszülött településeinek és a tumulusos temetőknek. 3 5 Azt lehet mondani, Kelet-Pannóniában minden előzmény nélkül jelenik meg. A helyi La Tène anyagból ez az edény nem vezethető le. A tabáni késő La Tène telepen, mely benyúlik a császárkorba, ehhez a kerámia típushoz hasonlót alig egy-két esetben találtunk. 3 6 Kétségtelen, hogy a fésülés kelta gyökerekre vezethető vissza, de sem az edényforma, sem a benyomások a késő La Tène anyagból nem vezethetők le. Elterjedésére és kapcsolataira már korábban utaltunk, 3 7 itt még a következőket kívánjuk megjegyezni. Délnyugat-Pannóniában ismert ez a típus és gyakori. Teljesen hasonló anyagból és technikával készültek, mint a kelet-pannóniai darabok. A legtöbbet Poetovióból ismerjük. 3 8 Valószínűnek kell tartanunk, hogy a bicsérdi edényeknél a vállon előforduló pálca alakú benyomások szoros kapcsolatban vannak a poetoviói edények hasonlóan benyomott és rovátkolt pálcás díszű csoportjával. 3 9 Míg a poetoviói darabokon ez a díszítés két ellentett sorban mint fenyőgally minta jelenik meg, addig Bicsérden hasonlóan dűlt elrendezésben csak a felső sor található meg. Azt hisszük, hogy a két díszítési mód elgondolása lényegében ugyanaz, csak a bicsérdi darabokról lemaradt a második alsó sor, mely teljessé tenné a fenyőgally mintát. A poetoviói kerámiának ezt a csoportját a germán díszítési móddal hozhatjuk kapcsolatba. 4 0 Nagyon valószínű tehát, hogy edényünk, illetve ennek az edénycsoportnak az eredetét a nyugat-pannóniai kelta—germán hatású emlékanyagban kell keresnünk. 4 1 22. Ua. Kissé ferde peremmel. Durva, szemcsés iszapolású, szürkésbarna. Peremét is sűrű fésülés díszíti (24. ábra 8 és XXI. t. 1). Vö. 21. sz. 23. Ua. Oldaltöredék, sűrű fésüléssel, vállán ferde rovátkolt pálca alakú benyomásokkal. Vö. 21. sz. (XXI. t. 5). 24. Ua. Hasonló, elnagyoltan korongolt edények töredékei, szürkésbarna színűek, sűrű fésüléssel (7 db). Vö. 21. sz. 25. Ua. Egyenes peremű, sűrű, keskeny fésűs díszítéssel (XXI. t. 4). 26. Kézzel formált urna töredékei. Keskeny kihajló peremmel. Durva, szemcsés iszapolású anyagból, szürkésbarna (XXI. t. 6, 9, 11). 27. Kézzel formált mély tál töredéke. Kissé behúzott, perem nélküli szájjal (XXI. t. 7). 3 4 Bonis Ê., A császárkori edényművesség termékei Pannóniában. 3 5 Barkóczi, L. — Bónis, É., i. h. 150 — 151. 3 6 A tabáni anyag feldolgozásánál kiderült, hogy ez az edényfajta egy-két hasonló esettől eltekintve hiányzik. Bónis Éva szóbeli közlése. 3 7 Barkóczi, L. — Bónis, Ê., i. h. 3 8 Bónis Ê., i. m. 64 — 65, I. t. 10 típus. 3 9 Uo. 105, XVII. t. 1. és 2. típus. 4 0 Fenyőgallyminta díszítés megtalálható a tartományokon kívül élő germánoknál. Uslar, v. R., Westgermanische Bodenfunde. (Berlin 1938) XX. t. 11, 16, 17 ; XXVI. t. 46. Beninger közöl hasonló díszű darabokat a Dunától északra. Beninger, E., Die germanischen Bodenfunde in der Slowakei. (Wien 1937) XI. t. 91. Párducz Mihály Brigetióból származó és karcolt fenyőgallymintával díszített edénnyel kapcsolatban mutatott rá annak ,,quád", illetve germán származására. MM 1946. ápr. 10. 4 1 A délnyugat-pannóniai emlékanyagban mutatkozó germán vagy germán hatású emlékanyaggal egy következő dolgozatban kívánunk foglalkozni.
