Folia archeologica 8.

Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden

68 Barkóczi László A kemencék feltárása után a kemencéktől északra folytattuk kutatásainkat. Kutatóárkaink részben negatívok voltak, részben pedig határozatlan körvonalú anyaggödröket tártak fel (1, 2 sz.), meglehetősen jellegtelen, de II. századi kerámiatöredékekkel.

1

3 Beluska Ferenc háza környékén folytatott kutatásaink szintén nem adtak hiteles stratigráfiát, de az előkerült peremes tégladarabok a telep jelenlétére utalnak.

1

4 A kemencesortól északra, 60 méterre egy anyaggödröt tártunk fel (19. ábra 3 sz.), amelyet később szemétgödörnek használtak fel. A betöltésből sok értékes kerámiatöredék került elő, mely egyrészről jobban meghatározza a telep és így a fazekaskemencék korát, másrészről meghatározza azt a kört, amelyhez a bicsérdi császárkori őslakos telep kapcsolódott. Az anyagkitermelő gödör majdnem kör alakú volt, szabálytalan szélekkel. Betöltése humusz, kis részben agyag. Edénycserepek és paticstöredékek zárt meghatározott részen kerültek elő. Az első pillanatban lakóházra gondoltunk, de a teljes egyenetlen altalaj, a leleteknek egy kis zárt csoportban való előfordulása, valamint a cölöplyukak teljes hiánya arra mutat, hogy csakis anyagkitermelő gödör lehetett, melyet később egy leégett ház törmelékével visszatöltöttek. Leletek a 3. sz. anyaggödörből : 1. Korsó töredékei. Nagyméretű szögletes profilú. Pontos profilját hiányossága miatt nem lehet megállapítani. Nyers színű, vörös sávos-festésű és karcolt fogasdíszű. A vörös festésű és a karcolt fogasdíszű mezők szabályosan váltogatják egymást, egy keskeny nyers színű csík kihagyásával. Fala enyhén domború és felfelé szűkül (23. ábra 9). Bonis XXVII. t. 8. vagy 10. típusával egyezik meg.

1

5 Magasságát megállapítani nem lehet, legnagyobb átmérője 17—19 cm. Vö. még ehhez, Bonis XXVII. t. 16 típust Pettauból.

1

6 Ilyen nagyméretű szögletes profilú edények ismeretesek Pannónia délnyugati részéből, de megtalálhatók Észak-Itáliában

1

7 is. Előfordulásukat Bónis Éva Ptujban (Pettau), Ljubljanában (Laibach), Keszthely-Űjmajorban és Szombathelyen határozta meg.

1

8 Poetovio azon temetőrészében, ahol ez a típus megtalálható, Nero érme is szerepel.

1

9 Az emonai ,,Wienerstrasse-i" temetőrészben Hadrianus érme is megtalálható.

2

0 Azt mondhatjuk, hogy előfordulásuk a nyugat-pannóniai határvidéken az I. sz. második felére, illetve végére és a II. sz. elejére tehető. A Bónis által 10. típusnak jelölt pettaui korsónak

2

1 nincs jelenleg közelebbi datálási lehetősége. 2. Egy fülű korsó töredékei. Nagyméretű, szögletes profilú, vastag falú, hengeres testű, a teljes profil azonban nem állapítható meg. Nyers színű, vörös festésű. Itt is, mint az előbbi darabon a sima vörös és a karcolt fogasdíszű sávok szabályosan váltogatják egymást (23. ábra 7 és XIX. t. 6). Legnagyobb átmérője 28,5 cm. Valószínűleg megfelel a Bónis XXVII. t. 11 1

3 Az ásatáson előkerült kerámiatöredékek közül csak azokat közöljük, amelyek jellegzetesek, vagy amelyeket lelőkörülményük tesz fontossá. 1

4 A ház körül folytatott kutatásaink meglehetősen széles körben terjedtek ki, azonban a sok újkori bolygatás miatt lakóház feltárása lehetetlen volt. A bolygatás mellett korabeli feltöltés is megmutatkozott. Sok peremes tégla került elő törött és füstölődött állapotban. 1

5 Bónis É., i. m. 215. 1

6 Uo. 217. 1

7 Simonett, Chr., Tessiner Gräberfelder. (Monographien zur Ur- und Frühgeschichte der Schweiz III. Basel (1941) 71, 93, 105, 139 ; 35. kép ; 158,191. 1

8 Bónis É., i. m. 215-217. 1

9 Uo. 2

0 Uo. 215. Laibach (Ljubljana), Grabfeld „Wiener-Strasse". Grab 902. 250, XXVII. t. 5, 8. 2

1 Uo. 215, XXVII. t. 10. E temetőrészben nincs érem, ami a közelebbi datálást lehetővé tenné. 5*