Folia archeologica 8.

Kőszegi Frigyes: A piliscsabai koravaskori temető

54 Kőszegi Frigyes is : Válón, Szentendrén, Kiskőszegen, Érden és szórványosan Tökölön. Ismerjük a típust Dályról is. Tehát részletesen elemezve a temető kerámiáját, először az urnaformákkal kell foglalkoznunk. Amint láttuk, a temető domináló urnaformája a hengeres vagy csonkakúpos nyakú, két fülű urna. Ezek közül az egyiknek, a hengeres nyakú darabnak ismerjük a legkevesebb analógiáját a kultúra különböző csoportjaiból (III. t. 3). Ez a forma, amelynél a nyak hengeres vagy egészen minimálisan befelé ívelődő, már nem nevezhető a kultúra sajátjának, hanem az őt megelőző velatitzi kultúrában otthonos. A stillfriedi csoporthoz tartozó WienGrossenzerdorfból származó temetőből

1

6 és magából Stillfriedből is ismerünk néhány ilyan darabot.

1

7 A szlovákiai temetőkből is említhetünk ilyeneket, de ezeknél a has már vertikálisan kanellurázott.

1

8 Ritkán fordulnak elő ezek az urnák a Pest környéki temetőkben is. Az ausztriai Baierdorf-Velatitz csoportban gyakoribb az ilyen típusú urnák hengeres nyakú változata. Grosshöfleinből,

1

9 Wieselburgból,

2

0 Wien-XI-Mühlsangergasséból

2

1 ugyancsak kerültek ilyenek elő. Lényegesen gyakoribb a befelé ívelődő, illetőleg csonkakúpos nyakú változat a kultúra egész elterjedési körén belül. Ausztriából az említett grossenzerdorfi temetőben szép számmal ismerjük ezt a formát,

2

2 Niederrussbachból fül nélkül ismeretes a forma,

2

3 Szlovákiából Muzláról,

2

4 Chotinból

2

5 (Hetény), Tlmacéből

2

6 kerültek elő ilyen urnák. Dél-Morvaországból is ismerjük ezt az urnaformát, magából Podoliból közölnek egy ilyen típust.

2

7 A környékbeli temetőkből ugyancsak kerültek elő ilyen formák. Szentendréről több példányát is említhetjük,

2

8 de ismerjük Tökölről, Budakalászról,

2

9 Békásmegyerről,

3

0 Kisszentmiklósról

3

1 is többek között. Ezek az urnák ritkán jelentkeznek a váli kerámiára annyira jellemző árkolt díszítés nélkül. Néhány piliscsabai példány esetében ez az árkolás csupán a vállon, pár sorban, párhuzamosan körülfutva jelentkezik (XII. t. 5, V. t. 6 a-f). Ez az árkolási mód elég gyakran mutatkozik az ausztriai és szlovákiai edényeken, de a legtöbb esetben a hasi részen, erre a vízszintes sorokra párhuzamosan haladó merőleges árkolások jelentkeznek. 1

6 Hetzer, K.— Willvonseder, K., i. h. 59, 7. kép. 1

7 Pittioni, R., i. m. 498, 357. kép. 1

8 Dusek, M., Popelnicové pohrebiste z doby Halstatskej v Chotine na Slovensku. AR 6 (1954) 587—590, 259. kép 12. 1

9 Pittioni, R., i. m. 425, 298. kép 8. 2

0 Uo. 434, 306. kép. 2

1 Uo. 439, 310. kép 4. 2

2 Hetzer, K.— Willvonseder, K., i. b. 58, 6. kép 2 ; 59, 7. kép 1. 2

3 Angeli, W., Urnenfelderfunde aus Nieder-Russbach, N.-Ö. Arch. Austr. 2 (1949) 1 — 4. 1. kép. 2

4 Novotna, M., i. h. 140. kép. 2

5 Dusek, M., i. h. 259. kép. 2

6 Kudlacek, J., Eneolitické a Halstatské pamiatky z Tlmác, okres Levice. AR 5 (1953) 148-153 , 69. kép. 2

7 Cervinka, I. L., i. h. 144, 1. kép 3. 2

8 Tompa F., i. m. XVI. t. 5, 22. 2

9 A Magvar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. 3

0 Tompa' F., i. m. XIX. t. 14. 3

1 Uo. XX. t. 7.