Folia archeologica 8.

Korek József — Patay Pál: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése

A Herpályi-halom 2 S bütyök ül (VIII. t. 8), fazéktöredéket peremen ülő füllel (VIII. t. 1), bomba alakú finom kidolgozású oldaltöredéket (VIII. t. 5) mutatunk be. Előfordult még az edény hasán elhelyezett négy kis bütyök (VIII. t. 7), peremrészek függőleges bütyökkel (VIII. t. 2), valamint egy edényoldal, rajta kerek bütyök megkezdett átfúrással (VIII. t. 6). E rétegből is került elő egy agancsszerszám ferdére vágott éllel (VIII. t. 21). Éle félköríves, átlyukasztása az élre merőleges, kerek nyílású. Törött hossza 16,2 cm. Alakja után kapának látszik. A csontréteg fölötti, mintegy 160—180 cm közötti kultúrréteg leletanyaga főként a kormos rétegből került elő. Trapéz alakú, félköríves élű, egy oldalról csiszolt kőbalta (V. t. 1 — a 4. képen 5. jelzés), 4,2x2,3 cm. Trapéz alakú, trahitból csiszolt balta, két oldalról élezett középtengelyű éllel. Foka csorba (V. t. 2), 6 X 5,3 cm. Magkőről hasított, kéregbevonatos kovapenge félköríves retusált éllel (V. t. 3). Csiszolt agancskalapács, az élre merőleges, kerek nyélfurattal (V. t. 5). Kalapács voltát az egyenesre vágott foka igazolja. Végül kisméretű kovapenge (V. t. 4). Az agyagból készített tárgyak között előkerült egy paticsszerű töredék, amely kiképzése miatt emberi lábszárnak látszik (V. t. 6). A boka fölötti törött rész nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy minden kételyt kizárólag emberi lábnak tartsuk, akár mint edényfogót, akár esetleg mint önálló idol részét. Ebből a rétegből került elő továbbá egy csövestalpú tál ép felsőrésze (VII. t. 12, 12a). A tál csonkakúpos, peremkiképzése egymással szemben levő szimmetrikus elrendezésű, csúcsosan ívelő. A csücskök alatt 2 — 2 átlyukasztás van. A tál egész peremét mélyvágású ferde rovátkolás borítja. A belsejében 0,9 cm átmérőjű lyuk van. M : 7, mélysége 1,6, átm : 13 cm. Színe sötétszürke, felülete fényes. A D szinten levő ház alatt, középen egy csövestalpú tál feküdt (VII. t. 14). A kis tálrésze csonkakúpos. Pereme négy félkör alakú rovátkolt csúcsban végződik és ezáltal felülnézetben szegletes átmetszetet ad. A mély bevágások a teljes kicsúcsosodó részt kitöltik, amelyen egymás mellett 2 — 2 átfúrás van. A tál közepe lyukas. A tálrész illeszkedésénél az egyébként egyenletesen szélesedő csőtalp összeszűkül. Színe szürke, kívül-belül fénylő, jó kidolgozású. A perem és csövestalp egy része kiegészített. M : 18,5 —17,4, szá : 14, ill. 12, fá : 10,1, tálrészének mélysége : 4,5, talpcsövének belső mélysége 12,5 cm. A réteg igen gazdag cserépanyagában képviselve van az álfüles durva csupor (V. t. 19), a peremből kiinduló kis füllel ellátott fazék (V. t. 13), a peremfüles mély tál (V. t. 22), a szemölcsbütykös bomba alakú, vékonyfalú csupor (V. t. 15), az edény pereme alatt a hason elhelyezett hegyes, áttört bütyökfüles töredék (V. t. 18). A durva kidolgozású füles és átfúrt bütyökfüles csupor (V. t. 20, 26) és kihajló peremű csöbör (V. t. 16) gyakori. Fellép a behajló peremű, csövestalpú tálakon a perem alatti hosszúkás bütyök (V. t. 23) és a kerek fülekből kiinduló rátett bajuszdísz, néha rovátkoltan (V. t. 11, 12). A vastagabb falú töredékeken még itt is megtalálhatók a hasvonalban egymás mellé helyezett apró bütykök (V. t. 14). Dí zítése miatt érdemel figyelmet a bemutatott fekete színű peremtöredék, amelynek hajlásában egymás mellett kimetszések vannak (V. t. 17). E rétegben is volt néhány festett cserép, közöttük két éles behajlású tál peremes töredéke, amelyet ék alakú és rácsmintás elrendezésben fehér alapon fekete festés díszít (V. t. 8, 9), továbbá egy fekete vonalakkal díszített tál oldaltöredéke (V. t. 10), végül egy festett csövestalp (V. t. 7). A II. felületen a 10. ásónyom képviseli az azonos szintet. Belőle egy behajló peremű, bütykökkel ellátott tál peremtöredékét (IX. t. 23) tartjuk érdemesnek közlésre, valamint a festett töredékeket. Az utóbbiak befelé hajló szélű tálból származnak. Belső faluk fekete, a külső barna színű és erre festették a sávos fekete vonalmintát (IX. t. 16 —18). Közülük két töredék azonos tálból származik, amelynek belső falát rácsmintás és párhuzamos vonalköteges elrendezésben fekete festéssel díszítették. Másik két töredék egynek látszó csövestalpú edényből való (IX. t. 20, 21), vörös alapon feketén festettek, amely a színfelbomlás miatt fehér színűnek hat. È réteghez tartozik egy körülvágott agancshegy is (IX. t. 24). E rétegnek felel meg a 168 cm mélységű adataival a II. felület 9. ásónyoma is. Sok benne a lapos, széles aljú csőtalp, a nagy edényeken alkalmazott szalagfül (IX. t. 19), a rovátkolt peremű tál (IX. t. 22), füles fazék (IX. t. 15) és a nyakas forma apró bütykökkel (IX. t. 13). A rétegben volt még egy kaptafa alakú csiszolt, egészen feltűnő fehér színű kőbalta fok felőli töredéke és egy eltörött élű agancskalapács, az élre merőlegesen átfúrva (IX. t. 14). Újabb padlószint volt megállapítható 154 cm mélységben (az É-i fal közepe felé ez 135 cm-re emelkedett). Néhány helyen jól megfigyelhető volt a sárga agyagból készült padló döngölt felszíne (13. ábra). Alatta 10—15 cm vastagon erősen kormos, fekete volt a talaj, maga a padló is igen erősen át volt égve. Fölötte — 30 cm vastagságot is elérve — egy ház omladékaiból származó élénkpirosra kiégett paticstörmelék hevert. A paticsok vastagsága a 15 cm-t is elérte. Rajtuk nád, hasított palló vagy gerenda és 5 —8 cm átmérőjű rúdfák lenyomata volt megfigyelhető, valamint lombos gallyaké.