Folia archeologica 8.

Rózsa György: „Rákóczi” fogadtatása a szultánnál

,,RákóczV fogadtatása a szultánnál 185 nűtlenné teszi. Alig hihető, hogy egy Magyarországon készült, magyar tárgyú, ismeretlen mestertől származó és gyenge kép külföldre került volna. De olasz művész munkájának sem tarthatjuk stílusa alapján ítélve. Legvalószínűbb, hogy ugyanazon a helyen maradt keletkezésétől mindaddig, míg a tudós főpap szeme rá nem bukkant. Bajorországban szimpatizáltak a Rákóczi-szabadságharccal. A Buda visszafoglalásában részt vett Miksa Emánuel választófejedelem, amikor francia szövetséggel a Habsburgok ellen fordult, egy ideig mint a kurucok uralkodójelöltje is szerepelt. A Yirmondt követségét ábrázoló, Nürnbergben megjelent metszet egy közel egykorú bajor művész kezébe kerülhetett, aki hallott a száműzött Rákóczi életének törökországi eseményeiről, és ismerte valahonnan a magyar viseletet is. így a metszeten szereplő küldöttség alakjain könnyűszerrel elvégezhette azokat a változtatásokat, amelyek felkeltették a Rákóczival rokonszenvező kortársak érdeklődését, és gyenge képét értékessé tették a szabadságharc emlékeit kutató és gyűjtő utókor szemében. A változtatások közül kiemelendő „Rákóczi" magyar ruházata, érdekes formájú sárga kucsmája és a küldöttség tagjainak az idegen öltözet és paróka keretéből kivillanó fekete bajusza. A festmény tehát, keletkezési körülményei alapján, nem tarthat számot történeti hitelességre, nem sorolhatjuk a II. Rákóczi Ferenc életének eseményeiről fennmaradt hiteles képes dokumentumok közé.

1

5 Bizonyos, inkább eszmei szálak azonban mégis összekapcsolják Rákóczi életével és a kuruc szabadságharc ügyével, s ezért nem mondhatjuk teljesen értéktelennek. Érdekes emléke a politikai események és rokonszenvek képzőművészeti tükröződésének.

1

6 Rózsa György „Rákóczi" beim Sultan Das Christliche Museum von Esztergom (Gran) besitzt ein Ölgemälde, welches den feierlichen Empfang einer westlichen Gesandschaft beim türkischen Sultan darstellt. Die neuere ungarische Literatur erwähnt das Bild unter dem Titel : „Ferenc Rákóczi II. wird von Sultan empfangen" und behauptet, dass es ein Werk eines unbekannten ungarischen Malers ist, der mit dem Fürsten in Konstantinopel war. Die Komposition aber ist eine fast gleiche Kopie eines Kupferstiches, der die D. H. von Virmondtsche Botschaft darstellt und im Buche von G. C. von den Driesch in Nürnberg 1723 erschien. Nur wenige Veränderungen sind magyarisiert. Unser Gemälde wurde vom Bischof Arnold Ipolyi, dem grossen Sammler und Historiker in Süddeutschland erworben. So müssen wir dem Bilde die Authentizität absprechen und es ein Werk eines in Süddeutschland lebenden Künstlers halten, wo die Sympathie gegen die ungarische Freiheitskampf am Anfang des XVIII. Jahrhunderts lebendig war. 1

5 Nem említi Kampis A., II. Rákóczi Ferenc arcképeiről. Rákóczi Emlékkönyv II. (Bp. 1935) 69-90. 1

6 Sajnos, képünk párdarabjának („Udvari ebéd Rákóczi tiszteletére") keletkezési körülményeit nem sikerült basonló módon tisztázni. Hitelességével szemben azonban, ehhez a képhez hasonlóan, jogos kételyek merülhetnek fel.