Folia archeologica 8.
Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék
Widemann-metszetek után készült olajportrék 177 hazai festők alkotásmódját. Fényt derít a támpontul használt metszetek alkalmazására, egyes elemeik modorrá válására. Figyelemmel kísérhetjük rajtuk a típusok és a ruházat egyes formáinak hatását, amikor a mesterek nem támaszkodhatnak konkrét metszet- vagy festmény-előképre. Ezenfelül sorozatunk Teleki Mihály, Zay Ferenc, Haller István és talán Kemény János, valamint a Kornis arckép esetében eddig lappangó vagy elveszett olaj portrékról ad hírt, azok emlékét őrizte meg, esetleges felbukkanásuknál megkönnyíti az identifikálást. Művészettörténeti jelentőségén túlmenően, a sorozatnak nagyobb a művelődéstörténeti és ikonográfiái értéke. A XVII. században már Magyarországon is divatozott a családi arcképgalériák mellett a távolabbi rokonság, a haza nagyjai arcképeinek gyűjtése. 3 1 A hivatalokkal is együtt járt, hogy az egymást követő tisztségviselők portréit rendszeresen elkészíttessék és megőrizzék. 32 Sorozatunknál abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ismerjük a családot, mely a képeket megrendelte és birtokolta, s nagyjából a készülés idejét is körül tudjuk határolni a XVII. század második felétől a XVIII. század elejéig terjedő időre. Pontosan követni tudjuk a Csákyak történelmi szereplését és törekvéseit a jelzett időből. Lássuk, hogyan tükröződnek a XVII. század második felében Magyarországon újra jelentős szerephez jutott família vágyai, sikerei e kis képek témájában és összetételében. Az Erdélyből kibujdosott fejedelemjelölt Csáky István 1630-ban jelenik meg Magyarországon, előbb szendrői kapitány, majd László bátyjával együtt részesedik a kihalt Thurzó-család vagyonából felesége jogán, tárnokmester lesz, három fia közül egyik felső-magyarországi főkapitány, a másik szatmári kapitány, később országbíró, a harmadik visszanyerve atyja erdélyi birtokait, Kemény János és Apaffy Mihály fejedelmek alatt jelentős szerepet vitt. 3 3 A képek, mint már említettük, a család kluknói ágától kerültek a múzeumba, amely Csáky István tárnokmester kedvenc fiától, István országbírótól származik, akinek a részére többi fiánál bőségesebben hagyatkozott, s akihez a családi élet jelentős eseményeit megörökítő Zöld könyv is került. 3 4 Ez a fia állt legközelebb az apához, gondolhatjuk, hogy terveit, törekvéseit ő értette meg a legjobban. Elvben nem lehet kifogást emelni az ellen a feltevés ellen, hogy a sorozat első darabjainak keletkezését még Csáky István halála előtti időbe helyezzük. Az alatt a tíz év alatt, ami 1652, a metszetsorozat megjelenésének éve, és 1662. november 10-e, Csáky halála napja között eltelt, a Widemannlapok bizonyára olyan elterjedtek lettek hamarosan, hogy feltehető egy róluk készült festménysorozat létrejötte. Arra már, sajnos, nem tudunk feleletet adni, hogy mely arcképek lehettek ezek? Ami az arcképek összetételét illeti, először a Csáky István szereplésével kapcsolatos személyekkel foglalkozunk, valamint azokkal, akiknek megjelenését csupán a rokoni viszony magyarázza a Csáky-családhoz. Ilyen elsősorban Rottal János Jakab, akinek édesanyja, Thurzó Mária, testvére volt Csáky felesége édesanyjának, Thurzó Zsuzsannának. 3 5 Politikai fegyvertársnak és segítőnek szá3 1 Garas K.,i. m. 88 ; Schoen A., Nádasdy Ferenc pottendorfi képtára. Ars Una. 1923, 55 . 3 2 Garas K., i. m. 89. 3 3 Vö. Deák F., i. m. 3 4 Uo. 209-210. 3 5 Uo. 114-115.
