Folia archeologica 8.

Huszár Lajos: A bardus

158 Huszár Lajos tett ki. Ha azonban együttesen nézzük a fennmaradt forrásanyagot, ez a probléma is világosabbá válik az adatok összefüggése mellett. A források szerint ugyanis : 1395. V. 20 ... ducentos florenos centenarios quemlibet scilicet florenum cum quinquaginta numpmis antiquis obardus appellatis computando ... Mályusz I. 3984., Károlyi Okit. I. 472. 1397. X. 1. ... florenum per viginti quinque grossos computando et grossos per duos antiquos bárdos ... Mályusz I. 4992. 1398. VII. 14 ... pro septingentis florenis numeri et compoti Cassensis quemlibet videlicet florenum per triginta octo grossos et grossum per duos antiquos Bardos computando .. . Mályusz I. 5403.

2

0 1400. X. 9. ... centum florenos breves, utputa quemlibet florenum cum viginti quinque grossis, et grossum singulum cum duobus nummis ad racionem antique monete obardus dicte computando ... Mályusz II. 1. 541., Zichy Okmt. V. 215. 1404. VII. 27. . .. centum florenos computi Cassoviensis, scilicet quemlibet ad rationem antique moneta obardus dicte cum triginta octo grossis et grossum singulum cum duobus mnumpis ejusdem monete computando . .. Sztáray Okit. II. 38., Mályusz II. 1. 3318. 1409. . . . pro centum florenis compoti comitatus de Beregh antedicti, eorum scilicet quemlibet ad racionem antique monete obardus dicte cum viginti octo grossis computando .. . Zichy Okmt. V. 613. A felhozott néhány adatból az derül ki, hogy a forintot különböző értékben (38,28 vagy25 garassal) számítják, a garas azonban minden esetben két bardusra van értékelve. Anélkül, hogy az átszámítások bonyolult útvesztőjébe tévednénk — amit úgyis csak az összes rendelkezésre álló adat együttes felhasználásával lehetne eredményesen tárgyalni — a forintok különböző mennyiségű garasértékére nézve az a magyarázat, hogy különböző számítási forintokról van szó (66 denáros kassai forint, 50 denáros kurta forint, 56 denáros beregi számítási forint stb.).

2

1 Az értékviszony a számítási forint és a garas között a számítási egységnek megfelelőleg különböző ugyanazon garasok esetében is, de a garas és dénár (nummus) viszonya állandó, mindig 2 : 1, tehát itt tévedés nem foroghat fenn. Az akkor forgalomban levő valóságos vagy számítási garas értéke minden esetben két dénár bardus nevű régi pénzben kifejezve. Ezt az értékviszonyt a forrásadatok külön is megerősítik, amikor a forint értékét néha garasban, néha pedig dénárban fejezik ki. Ilyenkor átszámítás esetén a garas—dénár (bardus) értékviszonya megint csak 2 : l.

2

2 A kiragadott okleveles források világa mellett nincs tehát semmi akadálya annak, hogy Zsigmond C. 120. denárában ismerjük fel a bardus nevű régi dénárt, mely Zsigmond uralma elején 1387—90 közötti években kerülhetett kiverésre 2

0 Hasonló érték 1399. I. 16. Mályusz I. 5666. 2

1 Ezzel szemben az aranyforint értéke 100 régi obardus nevű dénár volt. Mályusz I. 2827. (1393. II. 13); uo. I. 3156. (1393. X. 20.) 2

2 így például 1395-ből ismeretes, hogy egy bizonyos forint értéke 50 dénár (nummus antiquus obardus apellatus) volt, Károlyi Okit. I. 472. és Mályusz I. 3984. Majd 1397-ből tudjuk, hogy ugyancsak egy forint 25 garast ért, a garas pedig 2 obardust, uo. I. 4992. Eszerint a forint 2x25 = 50 obardus, azaz ugyanannyi, mint az előbbi adat szerint. Semmi rendkívüli és érthetetlen nincs tehát abban, hogy a garas értéke 2 bardus dénár, csak aszóban forgó garas faját kell még az elkövetkező kutatásnak pontosan meghatározni. Talán bizonyos fokig útbaigazító lehet egy 1402. VI. 24-i oklevél adata, mely szerint ,,pro quinquaginta florenis compoti Cassensis, quemlibet eorum per triginta octo grossos parvos antique monete computando" Mályusz II. 1. 1735. Tehát úgy tűnik fel, mintha valamilyen kisebb (esetleg kopott?) garasról lenne szó.