Folia archeologica 8.

Huszár Lajos: A bardus

156 Huszár Lajos úgy látszik, hogy a régi és új dénár között nem lehetett nagy a különbség, mert a kettő a pénzváltozás után is még sokáig együtt forgott. Legalábbis a kilencvenes években, de gyakran azon túl is állandó gyakorlat, hogy a fizetéseknél kifejezetten meg van jelölve, hogy régi vagy új pénzben kell-e érteni az összeget. Csak a régi dénárban való számítás egyre ritkuló irányt mutat. Zsigmond korának pénztörténetével a budai pénzveréssel kapcsolatban Schulek Alfréd foglalkozott a legkimerítőbben, és az ő összeállítása alapján ismeretes Zsigmond pénzeinek felállított időrendje is.

1

3 Az ő időrendi táblázata szerint valóban észlelhető pénzváltozás az 1390—91 körüli időben. Szerinte ugyanis 1387—139? között került kiverésre a C. II. 120. dénár, majd ezután 1390—1427 között a C. II. 121. dénár. A közölt forrásadatok alapján most már a kérdőjeleket el lehet tüntetni oly módon, hogy a C. 120. dénár 1387—1390 közepéig kerülhetett kiverésre, a másik, C. 121. dénár pedig 1390 végétől egészen 1427-ig. Ugyanezen időben pedig a C. 125. parvus nevű kis ezüstpénz különböző változatai forogtak.

1

4 A C. 120. és 121. denárfajok között egyébként nem nagy a különbség Mindkettő előlapján kettős kereszt, a hátlapon pedig négyrészű címer az éremkép. Értelmileg a köriratok is egyezők, csak a formában van eltérés. Ugyanis a C. 120.-nál az előlapi körirat formája MOnET.SIGISMVnDI, a kettős kereszt kisebb, tömzsibb és a körirat által alkotott körmezőbe belefér, szóval olyan, mint Mária utolsó (C. 116/17.) veretein. A C. 121.-nél az előlapi körirat formája MOn.SIGISMVnDI, a kettős kereszt hosszabb és a szárai fent és lent áttörik a köriratot (39. ábra). Különben annyira megy az egyezés, hogy Rupp nem is vette külön fajnak a kettőt és így érthető, hogy a maga idejében mindkettő a típusváltozás után is tovább élt a napi pénzforgalomban. Schulek időrendi beosztása jórészt csak tipológián alapult, de az ő beosztását mindenben megerősítik a leletadatok is.

1

5 A leletösszetételekből ugyanis 1

3 Schulek A., i. h. 69. 1

4 Schulek szerint 1390? —1424 közötti években verték volna ezt az obulus fajt, mely egyébként azonos az egykorú források (pl. 1393-ból Mályusz I. 2980.) kis pénzével (numpmus parvus). 1

5 Néhány leletösszetétel: Bácsalmás C. II. 114 (3), 120(12), 121(2400), 122(1), 123(1), 125A(1), NK 1942. 67. - Dobring C. 121(1) és 125A(26) Siebenb. Yiertelj. 59 (1936) 316-317. — Fülöpjakabszállás C. 89A(1), 114(2), 120(3), 121(sok), 122(2), 123(1), 124A(3), 125A(sok), 125B(35), 125C(3), 126(16), 127(1), 128(82), 129(4), 153(2), idegen (12), NK 1943, 69. - Ostrove (Osztró) C. II. 114(1), 121(18), 125(22), 126(1), 129(8), idegen (6), Num. Casop. Ceskoslov. 1939, 61. — Kiskunhalas —Alsóbodoglárpuszta aranypénz (3), C. II. 89A(2), 94A(2), 114(5), 116(3), 121(285), 125A(1833), 125B(4), 125C(4), 126(1), 128(175), idegen(16) NK 1947-1948. 55. Szabadszállás C. II. 86(1), 89A(2), 89B(2), 94A(1), 109(1), 114(47), 116(11), 118(2), 119A(3)„ 119B(1) 121(2454), 122(1), 125A(17860), 125B(105), 125C(4), 126(197) NK 1951-1952. 27. 190 ISI 39. ábra