Folia archeologica 8.
Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez
Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez 151 (amint az a kígyósi és a csólyosi leletek esetében kitűnik : a „vízen túli" temetkezés szokása is nomád eredettel magyarázható). Ennélfogva Asszonyszállás— Kígyós, Csólyos és Szentkirály településeken egy-egy tekintélyesebb kun főember szállásbirtokát sejthetjük. 4. Fel kell vetnünk azonban azt a kérdést is, vajon mivel magyarázhatók elsősorban a kígyósi, de hasonlóképpen a felsőszentkirályi övfelszerelésnek kétségtelenül feudális jellegű (lovagi harci jelenet, illetve címerek) ábrázolásai, rajzai? A kígyósi csat és a veretek elsőrangú ötvös- és pecsétmetsző műhelyre valló kivitele a királyi udvarban dolgozó mesterre utalnak. Megkockáztathatjuk tehát azt a feltevést is, hogy ezeknek a kitüntető jelleget mutató öveknek birtoklása királyi adományozásra is visszavezethető. 5. Az előzőek alapján s éppen a kígyósi öv készítésében mutatkozó gyakorlat és tökéletes kivitelezés kapcsán még azt a további feltevést is meg kell kockáztatnunk, hogy ez a sajátosan keleti eredetű és a nyugati lovagi felszerelésben nem található övfelszerelés nem csupán kun viseleti tartozék, hanem a magyar viseletben a honfoglalástól kezdve megőrződött 7 6 elem, melynek a későbbi időszakokból (XIV—XV. sz.) ismeretes egyszerű, bronzból vagy csontból készült, falusi temetőkben talált, vagy a kor legmagasabb technikai színvonalán dolgozó ötvösök készítményeiként (Felsőtállya, Kerepes) értékelt példányai az előzőkkel közvetlen összefüggésben állanak. 7 7 A fenti feltevések a közölt adatok és a még kellőképpen fel nem dolgozott leletek tüzetesebb vizsgálatát s általában a kunok régészeti hagyatékának rendszeres feldolgozását teszik szükségessé. 7 8 Eri István Zur Frage der Schnalle von Kígyóspuszta Die früheren Feststellungen über das Alter und den Herstellungsort der Schnalle von Kígyóspuszta (Bock, Pulszky, Hampel) revidierte Z. Tóth in einer tiefschürfenden Studie und gelangte zu dem Standpunkt, dass sie um 1260 in Ungarn hergestellt wurde. Da die Aufzeichnungen über den Fund verloren gingen und auch die erste Bearbeitung, die 17 Jahre von der Bock's erfolgte, vergessen wurde, waren die Fundumstände unbekannt und diese Aufzeichnungen blieben bei den Fachleuten, die sich mit den an die Schnalle knüpfenden wissenschaftlichen Problemen befassten, unbeachtet. Der Aufsatz greift auf die Originalaufzeichnungen über die Schnalle und den Fundort zurück nnd ausser der ausführlichen Beschreibung des Gegenstandes 7 6 XI — XIII. századi övet vagy övfelszerelés tartozékát csak igen kisszámú szórványleletekből ismerünk. 7 7 Bár a kígyóspusztai csat keltezését illetően nem végeztem részletes kutatásokat, mégis megemlítem, hogy egyrészt a leletkörülmények ismeretében, másrészt a csatra vésett jelenet előképeként felhasználható, a XIV. századnál nem korábbi miniatúrák figyelembevételével a csat készülésének időpontját a XIII — XIV. század fordulójára helyezhetjük. 7 8 Itt köszönöm meg Tóth Zoltán és Szabó Kálmán, továbbá László Gyula, Méri István, Kalmár János kartársak munkámhoz adott szíves segítségét, Szabó György és Parádi Nándor rendelkezésemre bocsátott adatait.
