Folia archeologica 8.

Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez

142 Éri István A szerkezet ilyen értelmezése esetén nem nehéz megállapítanunk, hogy a lemez jobb oldaláról a gyűrűpajzsos lovag és lovának fele és azon túl az eredeti keretelés hiányzik. Eszerint a csatlemezbol kb. 16 —18 mm szélességű csík törhetett le, a lemez eredeti mérete kb. 90 X 32 mm, magáé a jeleneté pedig kb. 78x27 mm lehetett. A jelenetet tehát eredetileg 1 : 3 arányban megszerkesztett téglalapra vésték rá. A lemez a jobboldalon elhelyezett szegecsek eredeti helyének vonalában törhetett le. A csatlemez keretelésének vizsgálata során még néhány észrevételt tehetünk. Ilyen pl. a baloldali rovátkasor szabálytalansága és az, hogy a bal felső szegecs táján az ötvös vésője néhányszor még a jelenetbe is beleszaladt. Figyelemre méltó továbbá, hogy a belső párhuzamos, egyenes vonalakból álló keretelést éppen itt a baloldalon többször átszakítja a fegyvernökök lovainak lábát és farkát kialakító vésés vonala. Ugy tűnik tehát, hogy az ötvös a munkába vett aranylemezbe először a belső keretelést, vagyis a két kiemelkedő vonal közti, niellóval kitöltött árkot véste ki. A kereten belül került sor a jelenet kivésésére. E munka közben természetesen, úgy, ahogyan az a miniatúrák készítésénél is szokásos, a jelenet több helyen túlfutott a kereten. Legutoljára aztán, már a nielló beégetése után, kerülhetett sor a külső, rovátkolt keretelés beütésére. Ezt az is bizonyítja, hogy a felső rovátkasornál néhány esetben — hogy az egészen a lemez széléig kifutó jelenetrészeket ne zavarják — kisebb és ferde rovátkákat ütöttek be a lemezbe. A felerősítésre szolgáló szegecseket a kivésett, niellós háttérből kiemelkedő, kettős köröcske közepébe vésett lyukakba illesztették bele úgy, hogy a szegecsek elhelyezése a jelenetet egyáltalán nem zavarta. 2. Övveretek. Aranylemezből készültek. A veretek súlya 7 — 8 g között váltakozik, átmérőjük 30 mm, a lemez vastagsága 1 mm. A veret előlapjából kidomborított félgömb magassága 5 — 6 mm. A félgömb közepe táján látható lyukacska a veret készítésmódjára vonatkozóan ad felvilágosítást. Az ide beszúrt körzővel húzták meg a lemezen a veret szélét s azzal párhuzamosan a belső köröket. Az így kialakított három csík közül a két keskenyebbet rovátkás díszítés, az általuk közrefogottat pedig vésett szöveg tölti ki. A félgömbszerű kidomborodást körülfogó rovátkacsíkok a veret középpontjára merőlegesen állnak, szabályosabban készültek, míg a külső, szegélyező csík ferdén beütött rovátkái kevésbé mélyek és szabályosak. E két rovátkolt csík között, az 5 mm szélességű csíkban szépen metszett, pozitív majuszkulás invokációk olvashatók : 1. 4- S'- IACOBE • ORA PRO ME 2. -f S'- BARTHOLOME • ORA PRO M 3. + S'- STEPHANE • ORA PRO ME 4. + S'- MARGARETA ORA PRO ME A betűk számától függően (15 —18 —17 —18), áttekinthető, illetve zsúfolt a felirat. A betűtípusok alapján az öv készülésének korát a jelenetnél sokkal tágabb határok között (XIII. sz.— XIV. sz. első fele) tudnánk rögzíteni. Figyelemre méltó, hogy néhány betűfajta több változatban is előfordul a feliratokban. Legjellemzőbb példa erre az M betű, melyből háromféle változatot különböztethetünk meg. Az egyik az 1. sz. veret feliratában, a másik a 4. sz. veret kezdő M-jénél csupán egyszer-egyszer, míg a harmadik többször is szerepel. A következőkben a lelőhely területére vonatkozó történeti és régészeti adatokat ismertetem. Természetesen a Kígyóspusztára vonatkozó adatok csak közvetett úton nyújthatnak segítséget a lelet vizsgálatához, hiszen pl. a lelőhely pontos rögzítéséről le kell mondanunk ugyan, de „a puszta EK-i része" meghatározás mégis megfoghatóbb, ha azt — az alább ismertetendő indokok alapján — a pusztán állott egykori település környékére tesszük. Kígyóspuszta Kiskunmajsától DDK-re, a Majsáról, illetve Kiskunhalasról Szegedre vezető utak által közrezárt területen fekszik. Kiterjedése kb. 6000 kat. hold, a terület ma már igen gondosan művelt, de régebben túlnyomó részét futóhomok és víz borította. A puszta határai — amint általában az elpusztult falvaké — Lipszky térképe és Kiskunmajsa legrégibb telekkönyvi térképe alapján

2

1 pontosan meghatározhatók, a szomszédos puszták határaival együtt. 2

1 Lipszky, J., Repertórium locorum objectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae, et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae occurrentium (Budae 1808) V. t. — A kataszteri felmérés első példányát ma a kecskeméti állami levéltárban őrzik.