Folia archeologica 8.

Mócsy András: Ólom árucímkék Sisciából

Ólom árucímkék Sisciából A Nemzeti Múzeum római gyűjteményébe több alkalommal kerültek kurzív feliratú ólomlapocskák Sisciából (Sisak, Jugoszlávia).

1 Ezeket a múzeum magánszemélyektől vagy a Kulpa medrének kotrásában részt vevő munkásoktól vette meg.

2 Lelőhelynek mindig a Kulpa medre van megadva. Az ólomlapocskákkal együtt más apróbb tárgyak, bronzfibulák, tűk, stílusok, csontárak kerültek elő.

3 Az ólomlapocskák (a Múzeum gyűjteményében 21 db [25—28. ábra]) egy vagy több helyen át vannak lyukasztva, rajtuk pedig rendszerint mindkét oldalon kurzívbetűs latin felírás. A feliratok kibetűzése nem okoz különösebb nehézséget ; nehezebb eldönteni a tárgyak rendeltetését. Első pillanatra csak annyi állapítható meg, hogy valamilyen címkék, jelzőlapocskák voltak. Nagy részüket többször is felhasználták, amire néhány darab többszöri átlyukasztása utal (4, 14, 21 sz.). A feliratok néhány darabon többrétegűek (4, 5, 11, 13, 14, 16, 17), palimpsestusok. A régi feliratot eldörzsölték vagy elkalapálták, és úgy karcolták bele az újat. A friss, csak egyszer használt darabok rendszerint szabályos négyszög alakúak, élesen vágott szélekkel (6, 10, 18), a többször használt darabok között olyanok is vannak, amelyek az elkalapálások következtében szétnyúltak, szabálytalan alakúvá és változó vastagságúvá váltak (11, 12, 13, 14, 16, 17). A szövegek felületes végigtekintése is meggyőz bennünket arról, hogy nem lehetnek tabulae defixionum-oii. Mivel gyakori rajtuk valamilyen számadat vagy ár megjelölése, dénárban vagy sestertiusban, kézenfekvő arra gondolni, hogy a kereskedelmi életben játszottak szerepet mint árucímkék. Annál nehezebb az áru közelebbi meghatározása, amelynek címkéi voltak. Mivel a folyékony anyagokat amphorákban vagy hordókban szállították, amelyeken a szükséges adatokat egyszerű ráírással tüntethették fel,

4 olyan árura kell gondolnunk, amely ugyan szilárd halmazállapotú, de mégsem lehet rá vagy az azt tartalmazó borításra feliratot elhelyezni. A 15. sz. darabon olvasható ,,/ana" szó alapján megkíséreltük a rövidítések feloldását, annak feltételezésével, hogy ezek az 1 Leltári számuk: 83/1902, 41/1911, 41/1912, 25/1927. 2 Hasonló darabokról ír Tömörkény István a szegedi múzeumban : Arch. Ert. 33 (1913)76. 3 A Kulpa medréből sok római lelet kerül elő, vö. pl. Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. Diss. Pann. II, 6 (Bp. 1939) 94 — 95, Alföldi A.—Radnóti A., Serta Hoffilleriana (Zagreb, 1940) XXX. t., 5. - Nagy L., Bp. R. 14 (1945) 317-320 stb. 4 Amphorák oldalára írt jelzésekhez vö. CIL Y p. 981. 7 Folia Arch. VIII.