Folia archeologica 7.
Patay Pál: Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken
74 Szkíta leletek ÉK—DNy, É—D és ÉNy—DK tájolást 1 — 1 esetben figyelhettünk meg. Feltűnő a gyermeksírok sokasága. A fentebb ismertetettek révén új megvilágításbakerül az Alföldtől északra eső területnek a szkíták által történt benépesítésének kérdése. Azt ugyanis már eddig is tudtuk, hogy a Mátra környékéről nem egy jelentős szkíta lelet származik, arról azonban, hogy a Mátra és a Börzsöny közötti nógrádi dombvidéken is bővebben találhatók ilyenek, a szakirodalom még nem vett tudomást. A pilinyi temető jelentőségét sem lehetett az eddig ismertetett néhány tárgy alapján felmérni. A most közölt adatok révén azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szkíták szállásterületének általunk ismert határát messze északra az Alföld pereme fölé tudjuk tolni. Ugyanakkor a nógrádi leletekben megtaláljuk azokat az összekötő láncszemeket, amelyek az alföldi lelőhelyeket a délnyugatszlovákiaiakkal (Zseliz [Zeliezovce], Nagymánya [Vel'ka Mana], Hetény [Chotin] 7 1) összekapcsolják. Különben is a nógrádi lelőhelyek a leletanyagukat illetően is, de főként a zsugorított csontvázas temetkezések gyakorisága révén a hetényi és a tápiószelei temetőkhöz állanak közel, amelyek között területileg is helyet foglalnak. Ha már most figyelembe vesszük a mai Magyarország északi és Szlovákia déli részéről származó leleteket is (Kassa [ Kosice], 7 2 Meszes, Szendrő, 7 3 Méhi [Mehy], 7 4 Kiszellő [Maié Zlievce], Devicse [Devicie] 7 5) megállapíthatjuk, hogy az itt elterülő egész dombvidék, akárcsak a Kisalföld, a szkíták által lakott volt. Hogy pedig a megtelepedésük nem volt csekély, azt éppen a nógrádkövesdi, de még inkább a pilinyi temető nagy kiterjedése is bizonyítja. A leletek sokasága révén nyilvánvalóvá válik egyébként az is, hogy a délszlovákiai és észak-magyarországi területeken, amelyeken a korai vaskor elején a pilinyi kultúra II. szakasza volt honos, e kor végén a korábbi lakosságot éppen a szkíták váltották fel. Erre utal különben a hivatkozott kazári urna »villanova«-szerű alakja is, valamint egy, a legújabban megmentett balassagyarmati urnasír is, amelyben hasonló kisebb urna és egy felcsúcsosodó peremű tál volt együtt. 7 6 A szkíták ideérkezésére közelebbi adatok különben még nem ismeretesek a területünkről. Az itt tartózkodásuk alsó határának, annak az alapján, hogy Nógrádkövesden is, Pilinyben is a szkíta temetőben kelta sírok is voltak, amely utóbbiak már LT C időbe keltezendők, legalább is a III. század elejét kell megállapítanunk. Patay Púi 7 1 B. Benadík : i. m. 678. 315 k. 7 2 M. Párducz : Acta Arch. Hung. (1952) 152. 3. k. 7 3 Leszih A. : i. m. 79 sk. 7 4 Loysch Ö. : MKÉ 3 (1909) 142 skk. 7 5 B. Benadík : i. m. 678. 315 k. 7 6 Palóc Múzeum. (Balassagyarmat.) Nincs ismertetve.
