Folia archeologica 7.

Csalog József: A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez

A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez A Folia Archeologica III—IV. kötetében megjelent tanulmányomban

1 a bükki és a tiszai újkőkornak viszonylagos időrendjét igyekeztem tisztázni, írásom megjelenése óta több mint egy évtized múlott el, felfogásomat azóta széltében elfogadta a kutatás,

2 végeredményben azonban a legérdekeltebb hazai kutatók körében még mindig nem alakult ki egységes vélemény ezzel kapcsolatban, annak ellenére, hogy érveimet azóta senki sem cáfolta meg. Az azóta eltelt idő folyamán felszínre került újabb kőkori leletek semmiben sem teszik szükségessé felfogásom megváltoztatását. Az akkoriban felvetett kérdések tisztázása érdekében ugyan nem végeztünk azóta sem számottevő problémaásatást, néhány újabb mentőásatás azonban éppen úgy újabb bizonyítékokat hozott, mint a múzeumok raktáraiban heverő, azóta rendezett és hozzáférhetővé tett leletanyag. Az akkor tárgyalt kérdés újabb felvetése így időszerűvé vált ; szükségesnek mutatkozik azonban az is, hogy a bükki-tiszai kérdést beleágyazzuk a magyarországi újkőkor általános képébe, hogy mondanivalóinkat a nem szalagdíszes keramikájú tiszai műveltség köré csoportosítsuk. A tiszai műveltségnek szakaszok szerint való szétbontása csakúgy, mint a bükki műveltségé, ma éppen annyira indokolatlan és lehetetlen, mint amilyen tíz évvel ezelőtt volt. Tiszai I. és II., bükki I., II., III. szakaszokról azóta mégis sok szó esett, a két műveltség emlékanyagát ilyen erőszakolt módon ismételten »periódusokéba kényszerítették és a feltételezett »periódusok«-at egybevetve más műveltségekkel, időrendi következtetéseket vontak le. Miután azonban ilyen időt jelző szakaszok nem mutathatók ki, a belőlük levont keltezési következtetések is, természetszerűleg értéktelenek. A tiszai műveltségnek I.és II. fokozatra való szétválasztása alapjaiban elhibázott lépés, mert a 10 évvel ezelőtt nálunk tiszai II. szakasznak nevezett lengyel-zengővárkonyi, illetve polgári jellegű anyag nem a tiszai műveltség késői továbbfejlődése, hanein különálló csoport. Eredete ma még nem egészen világos kérdés, sok szál fűzi a babskai csoporthoz,

3 de megérezni rajta a dunántúli vonaldíszes keramika spirálvolutás hatása mellett már a Dunántúlon is, 1 Csalog J. : A magyarországi újabb kőkori agyagművesség bükki és tiszai csoportja. FA 3-4 (1941) J skk. 2 V. Milojíit : Chronologie der jüngeren Steinzeit Mittel- und Südosteuropas (Berlin, 1949) 92. — R. Pittioni : Urgeschichte des österreichischen Raumes, (Wien, 1954) 143 ssk. 3 Vö. V. Milojlil : i. in. 82 ssk. (Babskáról szóló fejezet).