Folia archeologica 7.

Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia

203 Mihaiik Sándor schigl János,

4

9 végül pedig Grünwald Ignác

3

0 nevei bukkannak elő. Részben régi ismerősök, hiszen Grtinwald, Obe és Rettig az 1847-es adatok szerint még a Zichy-féle porcelángyárban is együtt dolgoztak, mint kazettakészítők, a Vindschiigel név pedig már a magyar kőedénygyártás század elejei próbálkozásai óta hol Körmöcbányán és Holicson, hol pedig Pápán és Tatán bukkan többször elő. Az ötvenes évek végén a városlődi gyártás jelentéktelen lehetett, mert a Bakony zugait lelkesen átkutató Rómer Flóris fel sem figyel reá, sőt éppen felpanaszolja : »A létezett gyárak közt csak a herendi országos hírű porczellángyár tartja még fenn régi fényét ; szomszédjai — (és itt bizonyára a városlődire és a bakonybélire gondol) — iparunk egéről már jóval ezelőtt tűntek el«.

5

1 VII. Hosszabb pangás és jelentéktelen működés után 1866-ban ismét a fellendülés és a fejlődés lehetőségei teremtődtek meg. A gyár épülete ugyanannak a Mayer György birtokába került, aki valamikor, húsz évvel azelőtt a városlődi új porcelángyár létesítésének gondolatával foglalkozott és meg is kezdte ott egy épület emelését. Az új tulajdonos az előnyösebb gyártás érdekében az amúgy is városlődi agyaggal dolgozó Pápán az edények készítését abbahagyta, munkásaival és felszereléseivel Városlődre telepedett át és munkáját ott folytatta. Az egybeolvasztás a gyártás nagyobb lehetőségeit biztosította. Mayer György és fiai (György és Béla) birtoklása alatt a gyár jelentékeny befektetéssel korszerű üzemmé vált s a kőedénykészítés mellett újra próbálkoztak a porcelánnal. (LI. t. 4.) 1884 óta a budapesti Láng cég is érdekeltté vált. Mayer és Láng Mihály együttesének korszakot jelentő tette, hogy részben rátértek a népies ízlésben díszített tárgyak készítésére. Ez a városlődi gyártásban az az új szakasz, amely végeredményében azt eredményezte, hogy átmenetileg a városlődi gyártás példamutatóként hatott a többi hazai gyárra s sajátságos stílus- és formaalakításával egy kis időszakra övé a vezérszerep a magyar kerámiában. Kezdeményezővé válik s munkájával a magyar kerámia programmot adó s jövőt szabó előrelendítője. A magyar kerámiai eredmények sikeres összefoglalása az 1885. évi budapesti országos tárlaton történt, mely bemutató tulajdonképper. »a hazai művészi ipar felvirágoztatására irányuló seregszemle« volt.

5

2 Művészi iparunk az akkori jogos igényekhez viszonyítva még aránytalanul csekély. Nemcsak díszműcikkeinket, hanem mindennapi szükségleteink nagyobb részét is a szomszédos Ausztriából és a külföldről kaptuk. A modern művészi iparunkban a kerámiáé volt az elsőség. A porcelán akkor átmenetileg háttérbe szorul, Fischer Mór kezén műértéke hanyatlóvá és jelentéktelenné vált s a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által létesített részvénytársaság működése még nem tudta azt újra lábra állítani. 4

8 Kari Erzsébet nevű feleségétől Városlődön 1855 jan. 29-én Mihály nevű fia született. (Márc. 8-án elhunyt.) (A városlődi r. k. pléb. ker. és halálozási anyakönyve.) 4

9 1856 nov. 8-án (»sodalis in hujate fabrica«) feleségül veszi Keller Erzsébet városlődi lakost, Rettig János és Jáhny János tanúk előtt. (Vinschügl 1858 jan. 29-én, 26 éves korában húnyt el.) — (A vidi r. k. pléb. esketési és halálozási anyakönyve.) 51

1 1837 január 18-án, 24 éves korában, mint herendi lakos, házasságot köt az ugyancsak herendi Rigler Mariskával. Özvegyen, 44 éves korában (1855 okt. 11-én) húnyt el Herendcn, kolerában. 5

1 Rómer F. : A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat.

2 (Győr 1860) 17. 5

2 Szalay I. : A művészi ipar az országos tárlaton. Művészi Ipar 1 (1885—1886).