Folia archeologica 7.
Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia
A városlöili régi kerámia 201 IV. így alakult, nőtt és épült újjá a városlödi kőedényműhely — porcelánkészítésre is alkalmas gyárrá. Egy óra távolságra attól a Herendtől, amelynek porcelángyára a magyar művészi iparnak már bástyájává erősödött. A városlödi gyár új tulajdonosa, Zichy Domokos, éppen Fischer Mór különösebb megerősödésének időszakában szánja rá magát magyar porcelán készítésére. Az 1845. évi bécsi iparmű kiállításon a díjak és elismerések során »Tisztelető említésben« részesült Fischer herendi porcelángyára. 2 3 Az 1846-ban rendezett harmadik magyar Iparműkiállításon pedig az Életképek 2 4 híradása szerint »A herendi porczellánfestések, nádor ő fensége, gr. Eszterházy Károly, a győri püspök, Szalay veszprémi kanonok arczképei, a győri püspök számára készített burnótszelence, a víz- és légelemet képező nagy vázok, a 444 ftos, 24 ember számára való asztali készület nagy kerek tála s fogastála, mindenkit meglepnek.« »A porczellánneműekköztaherendiekkelaligfog atöbbi versenyezni akarni ...« — jósolja az Életképek. Még az a megállapítása is elég találónak bizonyult : »mondhatni, egyedül áll«, — mert a díjkiosztásban Herend nyerte el a nagy arany érmet, a Breczenheim telkibányai gyárában készült regéci porcelánok is csak a kis arany emlékpénzig jutottak el. Látszólag mi értelme van tehát Zichy városlödi porcelángyárának, mikor a magyar kerámia gépezetében, — ha akadozva, olykor meg sebesebben forogva — mégis csak Fischer a lendítőkerék s már megbizonyosodott, hogy Herend marad az élő példája a magyar kerámia elpusztíthatatlan dinamikájának, mely mindennek sikerrel ellenáll s Herend az a szélsőségek csapongásaitól mentes eszme, higgadtság és józanság, mely jelzi a fejlődést. Céltalannak és reménytelennek tűnik az egész városlödi vállalkozás. Veszprém ifjú püspöke (1842 szeptemberében foglalta el székét) mégis időt, pénzt és anyagot áldoz és fektet be. A későbbi adatok nem teszik valószínűvé, hogy azért, mert szívébe hatolt a kossuthi szózat és biztatás a magyar iparpártolásról. Hihető, hogy csupán egyszerű, hasznot hajtó vállalkozás szándékozott lenni, a kerámiagyártáshoz amúgy is birtokában levő anyagok előnyös helyzetének tőkés kihasználása. Ezenkívül az élet által dédelgetett főúr egyik passziója és hiúságának legyezője, nagyravágyásának kielégítője, hogy a koronás Z. D. monogramos, illetőleg a Zichy-címeres porcellánok az ő saját gyárában készülnek. (LI. t., 1—2). Városlödi Gyárhoz 2000 cserép sindel hordásért 18 frt, épületfa hordásért 32 frt 6 xr, kőművesek haza viteléért 2 frt 30 xr, 9250 faltégláért 161 frt 52 xr, vas pörölyért 9 frt 54 xr, 9 öl kő fejtéséért à fl. 1. xr. 30— 13 frt 30 xr, 2 kementze mész égetéséért 28 frt, 500 mérő mészért à xr. 40 — 333 frt 20 xr. Gyalog napszámosoknak 67 frt 16 xr, asztalos munkáért 28 frt 47 xr. Kováts munkáért 33 frt 42 3/ 1 0 xr, lakatos munkáért 87 frt 26 xr. Herendi Porczellán Gyárnak eladott kisló'di járásban 96 pozs. mérő föld à 18 xr — 28 frt 48 xr. Városlödi Porczellán Gyárhoz vásárolt apró eszközökért 31 frt 1 xr, kádár munkáért 11 frt 2 xr, kovács munkáért 15 frt 30 xr, napszámos munkáért 56 frt 45 xr, bognár 7 frt 42 xr, asztalos 10 frt, teknyő csináló munkáért 5 frt. Gyár érdekében érkezett különbbféle levelekért 4 frt 37% xr. Gyárhoz hozott anyagoktúl fuvarbér 121 frt 35 xr, hozott anyagoktúl és vámbér 53 frt 32 2/ 4 xr és 52 frt 27%xr. Gyárnál munkálkodó pénzes napszámosoknak 51 frt 3 xr, 30 frt 45 xr, 62 frt 21 xr, 55 frt 51 xr, munkálkodó mester emberek viteléért 10 frt 45 xr. Városlödi Porczellán Gyár tisztogatására használt kőműves napszám 20 frt, fehér föld ásásáért 16 frt 10 xr, öveges munka 5 frt 12 xr, 38 törzsök mettzés 6 frt 20 xr. 2 3 Hetilap (Iparegyesület) 1845. 513. hasáb. 2 4 VI (MDCCCXLVI), 346. 1.
