Folia archeologica 7.

Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia

A városlöili régi kerámia 199 városlődi gyárat sem tudja tulajdonául megtartani. Ez a gyár — egyes adatok szerint — a negyvenes évek első felében már az új erőre kapó pápai gyár érdekterülete. Tulajdonosául Mayer János Györgyöt emlegetik, aki 1839-től volt a pápai kőedénygyár tulajdonosa. Stinglről külön nem is emlékeznek meg, a jelek szerint ő már csak művezető. De maga a gyár berendezése és állaga is elavult, kapacitása gyengült s felújítására volna szükség. Üj tulajdonosa, Mayer, nem is óhajt nagyobb befektetéseket eszközölni. Felismeri, hogy csupán kőedénygyártás mellett hozadéka jelentéktelen. S ha a herendi porcelángyárral szemben versenygyárrá kiépíteni céltalan, fenntartása csupán úgy indokolt, ha a kor szavát megértve, Városlődön a porcelángyártásra is berendezkednek. Ehhez azonban sokkal több anyagira van szükség, mint amit Mayer mégis csak előirányzott, hogy 1845-ben új gyárat próbáljon belőle formálni. Kossuth 1 paregyesületi Hetilap-ja 1845 augusztus 19-i száma hírül adja, hogy »Város-Lődön, Herendtől egy órányira, új porcellaingyár van épülőben.«

1

3 Az építkezések azonban elakadnak : Mayer feladja terveit s város lődi szándékait. Jobbnak véli Pápára visszavonulni, semmint egy ilyen sok tőkebefektetést igénylő gyár megalapozásában fáradozni. Az 1842 január 24-én kelt »Szabados Pápa városában létező gyárak jegyzéke« szerint

1

4 az elsőnek említett »Mayer György János úrnak csász, kir. szabadalmas kő- és porczellán edény gyár«-ából, »mellyben hetenkint készítendő mintegy 3.000 V. forintnyi árucikkekből évenként 600 ezüst forint árú készítmények vitetnek Bécsbe«, — változatlan jó prosperitásban van. De nemcsak nyugat felé Bécsben van piaca, hanem 1843-ban az ország messzefekvő délkeleti vidékein is. Temesváron Carl Rausch kereskedönől lerakatot létesítenek, jeléül annak, hogy a kassai kőedénygyár leállása folytán megüresedő kereskedelmi terepet a mozgékony Mayer hódítja el.

1

5 1845 közepén, tehát éppen a városlődi új gyár építéséről szóló híradáskor Mayer György pápai gyárnokot a gyár alapításban szerzett érdemeiért gróf Esterházy Károly Győr-megyei táblabíróvá neveztette ki.

1

6 Mayer ebben a évben ezenkívül Pápán nemcsak gyáros, hanem városbíró is.

1

7 1846-ban a pápai kőedénygyár évenként már 30 000 forint árút készít és 60 egyént foglalkoztat.

1

8 Végül is sikerül gróf Zichy Domokos veszprémi püspök figyelmét ráterelni a kerámiával való foglalkozásra és felszítani benne a vállalkozás kedvét. 1846 június 29-én különböző plébániák felülvizsgálása során Zichy Városlődön is járt s bizonyára megtekintette a kerámiai gyárat, amely végül is vásárlás útján tulajdonába megy át, illetőleg a püspökség költségén tudják csak folytatni a műveleteket. 1846 augusztus 13-án már a püspökség gazdasági hivatala utalja ki a »Városlődi porczellán gyárnak szükséges kőfejtéshez vett 24% lat Steyer vas, 16 lat aczél és 10% latos vaspörőért« a 18 forintot.

1

9 Október 4-én a »Városlődi porczellán gyár« egy része cserepezéseért

2

0 a 120 frt 3xrt s rá 10 1

3 Katona Lajos, a városlődi jelenlegi esperes-plébánosnak szíves tájékoztatása szerint ma az a hagyomány, hogy az 1845-ben épült új gyárat alapító Mayer György német származású volt s a bajor Wilhelmsburgból jött Városlődre. Az első szakmunkásokat is onnan hozta magával. 1

4 Országos Levéltár. Helytartósági Tanács. 1842. Dep. Commerciale Fons 18, Pos. 41. 1

5 Uo. 1843. Fons 18. Pos. 27. 1

6 Hetilap, 1845 aug. 19. 1

7 Uo. 928. hasáb. 1

8 Ferenczy J. : Veszprém ipar-statistikája. Hetilap, 1846 nov. 13. 1501. hasáb. 1

9 Utalványok jegyzéke 1846 (404. sz.). Veszprémi püsp. gazd. Ívtár. 2

0 Uo. 566. sz.