Folia archeologica 7.

Huszár Lajos: Nyáry Pál emlékérme

188 Huszár La/'os Ugyancsak NW mester kezenyomát véljük felismerni a Szeben város által Rudolf császár nevére vert pénzeken is. E veretek 1605-ből ismeretesek és pedig 10, 5, 1 dukát, 2, 1%, 1 tallér és forint értékben. Végeredményben azonban csak két verőtő típus készült (tallér és dukát bélyeggel), a többi pénzfaj is ezekkel került ki verésre.

1

6 Szeben városának erről a pénzveréséről nem sokat tudunk. Sigerus krónikája említi, hogy a város ezidőben pénzt vert, de részleteket nem közölt.

1

7 Nyilván mint Rudolf híí szövetségese, nyerte a város a császártól a pénzverési jogot. Előlapon Rudolf neve és címe, középen a kétfejű sas, mellén az osztrák címerrel, hátlapon »Soli deo Gloria civitatis Cibiniensis 1605« a körirat, középen pedig Szeben címere és H — AHR monogram (XL1X. t. 4—5). A H nyilván Hermannstadt jele, a monogram feloldása Albertus Hutter (vagy Huet) Regius (t. i. judex). A hátlapi mezőben látható egyszarvú a Huet címer része, a levélháromszög pedig a nemzetiséget jelző szimbólum. A monogram koronázva tűnik fel, ami vagy azt bizonyítja, hogy Huet a szász nemzet grófja, vagy pedig azt jelzi, hogy a neve mint kamaragrófé szerepel a pénzeken. Az ő szerepe világos, de a város viszonya a pénzverési regáléhoz teljesen homályban van.

1

8 Ezeknek a pénzeknek a stílusa, de főként a betűtípusa egyezik NW mester jelzett műveivel. Ez az egyezés különösen Nyáry Pál emlékérmével kapcsolatban állapítható meg. A mindkettőn előforduló szokatlanul nagy betűk, majd az S betű különös vésése (középen töréssel) vall azonos kézre. Továbbá az 5-ös számjegy alakja egyezik feltűnően a Basta-érem jelzésében előforduló jellegzetes 5-ös számjeggyel. E kettőt összevetve érthető meg, hogy a Bastaérmen gyakran 3-nak olvasott számjegy a jelzésben valójában 5. Ezeknek az első pillantásra érzékelhető egyezéseknek az eredményeként e szebeni pénzeket feltétlenül NW mester műveiként könyvelhetjük el. Az erdélyi emlékérmek sorában még egy olyan jelzetlen példány akad, amelyiket bizonyos valószínűséggel a tárgyalt éremcsoport tagjai közé lehet besorolni. Ez az érem Deidricius György évszám nélküli emlékérme. Előlapján »Georgius Deidricius de Teke« körirat és a mezőben címerábrázolás látható. A hátlapi körirat »Victor possidebit omnia apocal.« A középen pedig korona alatt «Sustine et abstine« felirat. (L, t. 3).

1

9 Deidricius György a XVI. század hatvanas éveiben született Tekén, ahol apja ev. lelkész volt. Külföldi iskolázás után 1591-ben a szebeni iskola rektora lett, de 1592-ben valami kellemetlen ügye miatt eltávolították. Bár 1593. V. 12-i ítélettel a szebeni káptalan ártatlannak nyilvánította, Szebent mégis elhagyta. Időközben elhúnyt apja helyére ment lelkésznek Tekére, (június 9) de 1598-ban innen is eltávozott és azóta sorsa ismeretlen.

2

0 azért nem annyira éles a veret, mint a bécsi példánynál. Ezért tűnt fel a betűk karaktere Farkas Sándor előtt eltérőnek. Egyébként az Éremtár gyűjteményében megvannak a Beckerféle hamisítványok is és ezek már könnyen felismerhető utánzatok akár a bécsi, akár a budapest verethez hasonlítva. — A. Farkas: i. m. — O. F. Hill : Becker, the counterfeiter. (London 1924) IL, 339. sz. és IL, 340. sz. 1

6 Resch : i. m. 1—11. sz. A tízdukátosnak azonban bélyegváltozata is előfordul (Resch 2A), tehát az.előlapról több verőtő készült vagy az eredeti verőtő átvésésre került. Mindenesetre lényegileg csak kétféle éremfajtáról van szó (tallér és dukát típus). 1

7 »Die Stadt prägt Münzen mit der Umschrift« Gott si uns endlich gnädig . . .<< E. Sigerus: Chronik der Stadt Hermannstadt. (Sibiu 1930) 12. l

s H. Seiwert : Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde 6 (1865) 303. 1

9 Éremtár,ar. ezüst 40 mm, 22,13g, lyukas. — Resch : i. in. 16. — Huszár— Procopius : i.m.561. 2

0 L. Holländer : Wiener Num. Monatshefte 4 (1868) 58 skk.