Folia archeologica 7.

V. lumber Mária: Renaissance csipke

180 V. Ember Mária öltését és az átvezetett fonalat együtt fogva át minden öltéssel. A sor utolsó öltését ismét a rajz fonalához rögzítik és az öltéssor mentén vezetik vissza a fonalat a baloldalra. így dolgoznak tovább, amíg a mintaelemet ki nem töltik egyenletes, pontos, sűrű sorokban. Ezzel a móddal készült az indák, levelek, virágok, emberalakok, madarak kitöltése. A leveleket, virágokat díszítő fogacskákat, vagy pikókat is huroköltéssel készítik, rendszerint fehér lószőr segítségével. A íószőrt a pikóval díszítendő minta peremével párhuzamosan, attól 3—4 öltésnyi távolságban kell tartani. A minta szélétől vezetett fonállal átfogják a lószőrt, a pikó vastagságának megfelelően 2—4 öltéssel. Azután a lószőrtől lefelé huroköltéssel varrják át sűrűn a fölvezetett fonalakat. A hímzőfonalat a minta szélén vezetik tovább a következő pikóig. Amikor az egész pikósor elkészül, kihúzzák a segédfonálul szolgáló lószőrt. A kerek rózsát díszítő gömböcskék is így készülnek. A madár bóbitájának íves pikósora készítéséhez fonálból ívet képeztek s ezt hurkolták be. Hasonló eljárással készültek a félalak hajfürtjei, füle, szeme, szája, ruhájának nyakkivágása, ruhaujjának díszei. Az így punto in aria módon készített csipkemintát lenfonállal varrták rá a négyzetes beosztású alapra. Ugyanezzel a munkamóddal készült és hasonló mintájú 1605 évszámmal jelölt olasz varrott csipke van az Iparművészeti Múzeum tulajdonában. Négyzetes beosztású alapján valamivel egyszerűbb az állatos, emberalakos, címeres mustra. A szélén levő punto in aria csipkén kiterjesztett szárnyú kétfejű sasok vannak a fentebb ismertetett csipkéhez hasonló ábrázolásban. Az Iparművészeti Múzeum egy másik csipkéjének mintája ugyan más jellegű, készítésmódja azonban a fentiekkel azonos. A hurkoló öltésekkel kitöltött felületek egy része gömböcskés díszű. A leltárkönyv szerint Olaszországban készült a XVII. sz. elején. A mustrakönyvekben is számos hasonló mintát találhatunk. Burato III. könyvének 11. tábláján leveles, indás, madaras mintát közöl. IV. könyvében az előbbihez hasonló minták, ezen kívül a 12. és 13. táblán madaras minták szerepelnek. Cesare Vecellio hasonló négyzetes alapú madaras, indás mintát közöl. Giacomo Franco punto tagliato alapra rátett punto in aria csipkéjének mintája indás, leveles. A »La dentelle transformations progressives XV

e et XVI

e siecles« című munkában (1601, Paris, Edouard Rouveryre Editeur.) a 27. tábla 3. képén madaras mintájú csipke szerepel. A 30. sz. táblán punto in aria csipkemintát közöl. Mustrája indás, leveles, virágos. A visszahajló indát itt is haifarkú félalak fogja. A félalak rövidujjú kerek nyakkivágású ruhát visel. Gargano Lucchino az I. könyv 1. és 2. tábláján több indás, leveles, madaras mintát közöl, a II. könyv negyedik tábláján indás, virágos triton és faun ábrázolásos mustra van. Elisa Ricci »Trine ad ago« c. művében a 139. lapon hasonló technikával készült csipkét közöl és a XVI. századból keltezi. A 155. lapon levő csipkemintarajzon állat és szirén alakok szerepelnek. (A haifarkú félalakot jelöli tévesen szirénnek.) A LXXXIX. sz. tábla 232. ábráján is hasonló jellegű csipke van. Aláírása szerint punto in aria reticella alapon. Itt sem szerves részei a mintának 25. ábra