Folia archeologica 7.

V. lumber Mária: Renaissance csipke

178 V. Ember Mária írja. Isabella Catanea Parasole rajzait közli és új mintákkal gyarapítja Gargano Lucchino.

1

0 Elisabetta Catanea Parasole mintáival éri el tetőpontját a mustrakönyvek sora. Munkáját Rómában adta ki 1616-ban.

1

1 Gazdag fehér és áttört hímzésmintákat, reticella, punto in aria csipkéket és ezen kívül már vert csipkemintákat is közöl. Munkájával a renaissance mustrakönyvek sora nagyjából le is zárul, később már csak elvétve adtak ki mustrakönyveket. A barokk csipkék készítéséhez ezekre már nem is volt annyira szükség, manufaktúrákban készültek olyan minták szerint, amelyeket esetről esetre rendeltek meg a művészeknél. A fentiekből láttuk, hogy a varrott csipke központja Velence, elnevezésük azonban ekkor még nem a készítési hely, hanem a készítésmód és mustra szerint történt. A mustrakönyvek mellett az arcképek is arról tanúskodnak, hogy a csipke megjelenése a XVI. század első felére tehető, amikor az áttört (punto tagliato) szegélydíszek mentén a keskeny karélyos punto in aria csipke jelenik meg. Később a keskeny, szerény csipkék szélesebbé, díszesebbé válnak, a karélyok megnőnek. Mellettük az áttört szegélydísz elveszti előbbi jelentőségét, egységet képez, majd teljesen egybeolvad a csipkével, fgy alakul ki az első önálló művészi csipke, a díszes, gazdag ruhák kiegészítő része és tartozékaképpen, annak betétjét, gallérját, kézelőjét alkotva. Múzeumunk új szerzeményű csipkéje is ilyen betét (XLV1I. t.). 3,3 cm széles, 48,5 cm hosszú. A punto tagliato alap a csipke fonákán 1 cm nagyságú négyzeteket alkot. Az alapvásznat képező fonalak igen vékony, finom, kevéssé sodrott lenfonalak. Az ezeket nyolcas alakban átfonó három szálból sodrott (cérnázott) egyenletes, vékony hímzőfonál szintén len. A csipke két szélét apró kockás áttört csík szegélyezi. Itt az alapvászon szálai apró öltésekkel vannak levarrva és egyszeres öltéssel átfonva. Egyik szélén három ilyen apró kockás áttört sor van, a másikon egy és fél sor le van belőle vágva. Mintája a korai punto in aria csipkékre jellemző indás, virágos, alakos. A minta középpontját képező virágtőből, helyesebben virágkötegből indulnak ki jobbra és balra a leveles, virágos indák. A virágköteg szárait egy félhold alakú és egy lekerekített végű egyenes tag fogja össze. Az egyenes tagon szív alakú virág áll, közepén nagy bibével, két oldalán egy-egy porzószállal. Ennek a virágnak három szára van. A középső egyenes és lent négy levélben végződik. A két szélső indaként jobbra, illetve balra hajolva ívben fölkanyarodik a virágköteget összetartó egyenes taghoz. Egy kacs, egy turbánliliom forma virág és két igen nagy, széles, visszahajló végű levél között kerek rózsaforma virág nő ki belőle. A köteg felső részéből a szív alakú virág mellől indul ki jobbra és balra egy-egy nagy S alakú inda. Ez az inda kereteli fönt félkörben a leírt virágokat — a turbánliliomot és a nagy, leveles rózsát. Ennek az indának körülbelül a közepéből nő ki egy félkör alakban visszahajló ág. Az így képződött, 1

0 Gargano Lucchino : Pretiosa Gemma delle Virtuose donne. Doue si vedono bellissimi lauori di punti in aria, reticella, di maglia, di piombini, disegnati da Isabella Catanea Parasole. E di nuovo dati in luce da Lucchino Gargano con alcuni altri bellissimi lauori nouamente inuentati. (Venetia MDC) = Az erényes asszonyok értékes ékköve. Amelyben gyönyörű punto in aria, reticella, csomózott munkák mintái láthatók. Rajzolta I. Catanea Parasole. Üjra kiadta és gyönyörű munkákkal gazdagította : Gargano Lucchino. 1

1 Elisabetta Catanea Parasole : Teatro Delle Nobili et Virtuose Donne, Dove Si Rappresentano varij Disegni di Lauori nouamente Inuentati et disegnati da Elisabetta Catanea Parasole Romana. (In Roma L'anno 1616.) = A nemes és erényes asszonyok színpada, ahol a kézimunkának különböző' mintáit ábrázolta, újonnan tervezte és rajzolta Elisabetta Catanea Parasole.