Folia archeologica 7.

László Gyula: A kenézlői honfoglaláskori íjtegez

Hon/oglaldskori ijtegez 113 alakú és anyagú lemez. Erősebb kopások inkább csak az alsó lyukpár közt figyelhetők meg. A hátlapon itt sincsen semmiféle kopás. A lemez alsó ágán állatfejjel, másik ívén pedig karomszerű taggal zárul. Lapja egyébként díszítetlen. Az ívelő oldal pereme egy helyen, az alsó lyukpárral egy magasságban, kissé kiugrik. Jósa András sírrajzából és leírásából pontosan ismerjük a lemez sírban való fekvését (17. ábra)

5. Szorosan a bal lábszáron feküdt, úgy hogy feje a térdízületig nyúlott. A tegez, hat nyíllal a bal kartól a bal térdízületig tartott. A lócsontokat a lábak végében, a nyerget a kengyelekkel együtt a térdek felett találták. 3. A Tiszaeszlár-újtelepi, még közöletlen, temető

6 2. sírjában két csontlemezt találtak. A 18. ábra 1. sz. csontlemez hossza 22,2 cm, legnagyobb szélessége pedig 2,7 cm. Az előzőkhöz hasonlóan agancsból faragták s két lyukpár van rajta, az alsó párt faragott csatorna köti össze. A lyukak furata kettős csonkakúpos, tehát nem fúróval, hanem késsel csinálták. A lemez egyszerű, de igen jellegzetes körvonala a szkíta csont zablapálcákra emlékeztet s ez a hasonlóság szinte részletekig követhető: felső vége állatfejben, alsó patában zárul.

7 Hátsó lapján semmiféle kopásnyom nincsen, lapja azonban simára aC 5 I. m. Arch. Ért. 34 (1914) 20 k. Az ott közölt kép és a sírleírás alapján rajzoltam meg. Jósa ugyanis annak idején a leleteket bonctani csontvázlapokra rajzolta. Több apróbb javítást is kellett tennem a rajzon, mert pl. a rajzon a tegezszáj és a nyílcsúcsok egymástól távol vannak, viszont a tegezszájra rározsdásodva találtam nyílhegyet (vö. AH. 27.39. k.). Mivel az általam 17. képen közölt sírrajz csak tájékoztató jellegű, pontozott körvonallal és A betűvel jeleztem a nyíltegez helyzetét, B-vel a nyeregét és C-vel az 17 ábra íjtegezét. Az utóbbinál meg kell jegyezni, hogy lehetséges, hogy az íjat a tegezből kivéve tették a sírba. 6 Történeti Múzeum népv. lt 6/1948 és 1/1949 sz. alatt leltározott közöletlen temető. A 2. sírt Jámbor Lajos (814— 840) és Kopasz Károly (840—875) pénzei a honfoglalás első évtizedeire keltezik. Az ásatási jegyzőkönyvet a leltárkönyvben a fenti számok alatt találjuk. 7 Példának a csont zablapálcákban leggazdagabb Chanenko gyűjteményt idézzük (Coll. Chanenko 111. 61 1., 542 sz.; 52

1.; 536. sz.; 50

1., 530. sz.; 51

1., 531. sz.; 49 t. valamennyi darabja, de különösen alulról a második, amely a tiszaeszlárinak szinte pontos párja. Megvan a szkíta faragványokon a pontkörös dísz is : i. m. 49. t. 8 Folia Arch. VII.